Kétszáz civil és szakmai szervezet közös munkájával elkészült egy átfogó klímavédelmi törvényjavaslat, amelyet a kezdeményezők eljuttatnak a kormánynak is. A tervezetet Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) ügyvezető elnöke mutatta be egy sajtóeseményen, hangsúlyozva, hogy a klímaváltozás hatásait – a hőhullámokat, az aszályt – már a jelen generáció is közvetlenül érzi.
A civilek azt remélik, hogy a közel hatvanoldalas normaszöveg gondolatai megjelennek majd a kormány saját, őszre tervezett klímavédelmi törvényjavaslatában is. A tervezet ambíciózusabb, mint a legtöbb elfogadott európai klímatörvény, mivel nem csupán a kibocsátáscsökkentésre, hanem az ország és a gazdaság szélesebb körű, fenntarthatóbb átalakítására is törekszik.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi szabályozás egy részét
A civil kezdeményezés története 2025 nyarán indult, amikor az Alkotmánybíróság ötven ellenzéki országgyűlési képviselő indítványára megvizsgálta az Orbán-kormány 2020-ban elfogadott klímatörvényét. A testület megállapította, hogy a törvényben foglalt vállalások olyan gyengék, hogy azok már az Alaptörvényt is sértik, ezért megsemmisítette a törvény egy bekezdését, és 2026. június 30-i határidőt szabott az Országgyűlésnek a korrekcióra.
A kifogásolt rendelkezés – a klímatörvény 3. szakaszának (1) bekezdése – azt mondta ki, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig 1990-hez képest. A célszámmal az volt a probléma, hogy azt az ország a rendszerváltás utáni ipari összeomlás következtében gyakorlatilag bármilyen külön klímapolitikai intézkedés nélkül is elérte, vagyis a törvény érdemben nem kötelezte a kormányt semmilyen extra lépésre. Mint azt Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország igazgatója az eseményen elmondta, a Kárpát-medence Európa más térségeinél lényegesen gyorsabban melegszik és szárad – példaként ötször olyan gyors ütemet említett, mint amilyet Írországban mérnek.
Az Alkotmánybíróság szerint olyan szabályozásra lenne szükség, amely a Kárpát-medence sajátosságaihoz igazodva egyszerre kezeli a kibocsátáscsökkentést, a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodást, valamint az ellenálló képesség növelését is, ideértve ez utóbbi jogon túlmutató, fenntarthatósági elemeit is. A testület által szabott határidő június 30-án lejárt, így az Országgyűlés jelenleg immár nyolc napja mulasztásos alkotmánysértést követ el.
Új kormány, új klímatörvény-tervezet
Éger Ákos a bemutatón elmondta, hogy már az Orbán-kormány is tervezte a klímatörvény módosítását, tudomása szerint azonban ez csak a legszükségesebb, minimális változtatásokra szorítkozott volna, amelyekkel a módosítás átmehetett volna az Alkotmánybíróság próbáján. Azóta viszont kormányváltás történt, és a Tisza Párt önálló környezetvédelmi tárcát hozott létre: a Gajdos László vezette Élő Környezetért Felelős Minisztérium már dolgozik egy új klímavédelmi törvényen, amelyet a tervek szerint november végére terjesztenének az Országgyűlés elé. A civil klímatörvényt kidolgozó kétszáz szervezet abban bízik, hogy javaslataik ebbe a folyamatba is beépülnek, és hogy a mögöttük álló társadalmi nyomás elég erős lesz ahhoz, hogy a kormányt is meggyőzze.
Klímaalkotmánnyal indulna a szabályozás
A civil tervezet pontosan arra az átfogó megközelítésre törekszik, amelyet az Alkotmánybíróság hiányolt az Orbán-kormány törvényéből: egyszerre foglalkozik a kibocsátáscsökkentéssel, az alkalmazkodással és a rezilienciával, vagyis nemcsak a kibocsátás mérséklését célozza, hanem azt is meghatározná, hogyan készüljön fel az ország a hőhullámokra, az aszályra, a vízhiányra, a szélsőséges csapadékra és a természeti rendszerek leromlására.
Baranyai Gábor jogász, a javaslatot megalkotó jogászcsapat vezetője elmondta, hogy a törvény egyfajta „klímaalkotmánnyal” kezdődne, amely rögzítené az állam, az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek jogait és kötelezettségeit a klímacélok elérésében, valamint az éghajlat-politika 19 alapelvét is meghatározná, hogy a szabályozás valóban több szektorra és társadalmi csoportra kiterjedjen.
„Már mindenki a saját bőrén is érzi a klímaváltozást, a hőhullámokat, az aszályt, ez már nem olyan probléma, amelyet a gyerekeink vagy az unokáink miatt kell megoldani.”
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke
Új intézmények és "klíma+" vállalások
Baranyai szerint a törvény ezt követően egy klímapolitikai „alapcsomagot” is tartalmazna: rögzítené, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé válik, ehhez pedig köztes célokat határozna meg 2030-ra és 2040-re, kiegészítve egy átfogó klímaalkalmazkodási stratégiával és az átmenet igazságosságát garantáló tervvel. Az alapcsomagon túl a tervezet olyan extra, „klíma+” elemeket is tartalmaz, amelyekkel túlmutatna a legtöbb elfogadott európai klímatörvényen: új intézményeket hozna létre, köztük egy Nemzeti Éghajlatvédelmi Tanácsot és egy Klímafinanszírozási Tanácsot, emellett a közpénzügyek klímacélú átvilágításával és egy Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap felállításával teremtené meg az éghajlat-politika pénzügyi hátterét.
A tervezet melléklete ágazatokra lebontva – az ipar- és energiapolitikától a mezőgazdaságon és az erdőhasználaton át az egészségügyig és a szociális ellátásig – is részletes szabályozási irányokat fogalmaz meg. Az MTVSZ szerint erre azért van szükség, mert a klímapolitika nem kezelhető pusztán környezetvédelmi ügyként, eredményeket csak akkor lehet elérni, ha más ágazatok szabályozásában és szemléletében is változás történik.
A szélesebb körű szabályozás ugyanakkor konfliktusokat is generálhat. Mikula Lajos, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége és a Pannon Vidék Szövetség főtitkára, aki a javaslat előkészítésében az agrár érdekvédelmi szervezeteket képviselte, elmondta, hogy a gazdák és a környezetvédők álláspontja gyakran ütközik, a gazdák bevonása és egyetértése nélkül azonban szerinte semmilyen klímapolitika nem lehet működőképes. Hozzátette, hogy az egyre gyakoribb aszállyal küzdő gazdálkodóknak is szembe kell nézniük azzal, hogy számos eddigi gyakorlat a jövőben már nem lesz fenntartható.
