Az Európai Parlament (EP) kedden úgy döntött, nem adja ki Dobrev Klára mentelmi jogát a magyar hatóságoknak. A döntés Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter tavalyi feljelentése nyomán született.
Pedofil papok után érdeklődött
Hankó Balázs tavaly jelentette fel az EP-képviselőt, miután Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció akkori elnöke azt kérdezte, hány pedofil pap kapott még tízmilliókat az államtól szexuáledukációs képzésre. A volt miniszter feljelentését azzal indokolta, hogy szerinte Dobrev hazug és aljas módon vádolja őt, és visszautasította a vádakat.
Dobrev szerint megfélemlítési kísérlet zajlik
Dobrev Klára annak idején úgy reagált Hankó Balázsnak, hogy változatlanok a kérdései, amelyek miatt feljelentették, és egy kecskeméti pap esetét emlegette fel, aki ellen pedofília gyanúja miatt indult eljárás. A mentelmi joga kikérésekor Dobrev úgy látta, ez is annak a kísérletnek a része, amelynek célja az ő megfélemlítése és elhallgattatása.
Politikai indítékot sejtett a szakbizottság
A keddi EP-határozat tervezete alapján a feljelentést azzal indokolták, hogy Dobrev nyilatkozatai súlyosan sértők, és alááshatják a minisztérium társadalmi megítélését. Már a szakbizottsági tervezet is azt javasolta, hogy ne adják ki a mentelmi jogot, mivel a büntetőeljárás időzítése, háttere és jellege – beleértve a magánvádló politikai hovatartozását és miniszteri funkcióját, valamint a büntetőjog polgári joggal szembeni szelektív alkalmazását – együttesen komoly kétségeket vet fel az eljárás politikai indítékát illetően.
„A büntetőeljárás időzítése, háttere és jellege – beleértve a magánvádló képviselőjének politikai hovatartozását és miniszteri funkcióját, valamint a büntetőjog polgári joggal szembeni szelektív alkalmazását – együttesen komoly kétségeket vet fel a kérelem alapjául szolgáló eljárás politikai indítékát illetően.”
Az Európai Parlament szakbizottsági jelentéstervezete
Ezt a javaslatot szavazta meg kedden az EP teljes plenáris ülése. Az Európai Parlament véleménye nem arról szól, hogy a képviselő bűnös-e, hanem kizárólag arról, felfüggeszthető-e a mentelmi joga.
Nem az első hasonló eset
A magyar Országgyűlésben a rágalmazási magánvádas eljárásoknál sem szokás kiadni a mentelmi jogot politikai indíték gyanúja esetén: nemrég emiatt tartották fenn Kocsis Máté fideszes képviselő mentelmi jogát is. A hasonló ügyekben alkalmazott gyakorlat így felveti a kérdést, milyen körülmények között kerülhet sor egyáltalán mentelmi jog felfüggesztésére politikai szereplők vádaskodásai nyomán induló eljárásokban.
