A növekvő globális és gazdasági bizonytalanságok ellenére az európai állampolgárok továbbra is nagyra értékelik az Európai Unió által szavatolt békét, stabilitást és életminőséget. Az Európai Parlament által szerdán közzétett, 2026. tavaszi Eurobarométer felmérés legfrissebb eredményei szerint a közösség tagjai valóságos „biztonságos menedékként” tekintenek az integrációra a jelenlegi zűrzavaros geopolitikai helyzetben.
A kutatás adatai alapján összeurópai szinten 75 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az EU egy biztos pontot jelent a mai világban – ez markáns, 8 százalékpontos emelkedés a 2025 őszén mért adatokhoz képest.
A magyar válaszadók még az uniós átlagnál is sokkal látványosabb bizalommal fordulnak az unió felé: hazánkban a megkérdezettek 80 százaléka vélekedik úgy, hogy az EU jelenti a stabilitást. Ez a magyar lakosság körében óriási, 14 százalékpontos ugrást jelent a tavaly őszi eredményekhez viszonyítva.
Optimista magyarok, borúlátó Európa
Miközben a nemzetközi politikai krízisek miatt az európai polgárok többsége egyre borúsabban látja a globális folyamatokat – az uniós átlagban 58 százalék pesszimista és mindössze 38 százalék optimista a jövőt illetően –, addig Magyarországon teljesen fordított a hangulat.
A hazai válaszadók többsége, 57 százaléka kifejezetten derűlátó a világ jövőjével kapcsolatban, és csupán 38 százalékuk fogalmazott meg aggályokat. Míg az EU-ban a polgárok domináns lelkiállapota a bizonytalanság (44 százalék), addig a magyarokat leginkább a remény (57 százalék) és a nyugalom (42 százalék) jellemzi.
A tagság mérlege: Az európaiak 74 százaléka tartja kifizetődőnek országa uniós tagságát, ami történelmi csúcsot jelent. Magyarországon ez az érték még magasabb: a megkérdezettek 81 százaléka szerint járt jól az ország a csatlakozással.
A magyarok az uniós tagság legnagyobb gyakorlati előnyeként az új munkalehetőségeket (41 százalék) és a gazdasági növekedést (37 százalék) jelölték meg. Ezzel szemben az uniós átlag inkább a béke megőrzését és a biztonság megerősítését tartja a legfontosabb hozadéknak.
Több hatalmat adnánk Brüsszel kezébe
Arra a kérdésre, hogy az EU-nak milyen területekre kellene fókuszálnia globális pozíciójának megerősítéséhez, a magyarok legnagyobb arányban (36 százalék) az energiafüggetlenséget nevezték meg. Ezt követi a védelem és a biztonság kérdése (34 százalék), a gazdasági versenyképesség (32 százalék), valamint az élelmiszer-biztonság és a mezőgazdaság (32 százalék).
A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magyar lakosság az uniós átlagot messze meghaladó mértékben támogatná a közös fellépést és a hatáskörök bővítését:
-
A magyarok 90 százaléka egyetért azzal, hogy a tagállamoknak egységesebben kellene fellépniük a globális kihívásokkal szemben.
-
91 százalékuk elvárja, hogy az EU minden országban mozdítsa elő a nemzetközi jog tiszteletben tartását.
-
A hazai válaszadók 83 százaléka gondolja úgy, hogy az Európai Uniónak több eszközre és jogosítványra van szüksége a globális válságok kezeléséhez – ez 10 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.
A számlák határozzák meg az életminőséget
A felmérés a lakosság szubjektív életminőségét is vizsgálta. Általánosságban a magyarok 79 százaléka elégedett a saját életével (az uniós átlag 83 százalék). Az adatokból ugyanakkor élesen kirajzolódik a megélhetési válság hatása: az elégedettségi mutató drasztikusan bezuhan azok körében, akik anyagi problémákkal küzdenek. A számláikat időszakosan nehezen fizető magyarok körében csupán 40 százalék, míg a havi kiadásokkal folyamatosan harcolók között mindössze 48 százalék tekint pozitívan a saját életminőségére.
A jó életminőség eléréséhez a magyar válaszadók szerint elsősorban magas színvonalú, könnyen elérhető egészségügyre (49 százalék), stabil anyagi helyzetre (46 százalék), valamint megfelelő fizikai és mentális egészségre (40 százalék) lenne szükség.
A jövőbeli életszínvonal tekintetében a teljes európai lakosság fele stagnálásra számít, míg közel harmaduk (29 százalék) romlástól tart – a legborúlátóbbnak a francia, a portugál, az osztrák és a német lakosság bizonyult. Az uniós intézmények megítélése ugyanakkor stabil maradt, sőt, a válaszadók 59 százaléka – Magyarországon pedig kiemelkedő módon 69 százaléka – kifejezetten elégedett azzal, ahogyan a demokrácia működik az Európai Unióban.
