Súlyos diagnózist állított fel a magyar egészségügy jelenlegi állapotáról Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A szakember a MedicalOnline-nak adott interjújában rávilágított, hogy az ágazat előtt álló legnagyobb kihívás nem a finanszírozás, hanem a kritikus méreteket öltő humánerőforrás-hiány. Hiába hirdetett ugyanis az új egészségügyi vezetés fontos reformokat – mint a várólisták csökkentése vagy az ellátás gyorsítása –, ezek a tervek megbukhatnak, ha nem sikerül megőrizni és megerősíteni az egészségügyben dolgozó állományt.
A kórházak gazdasági helyzete is kongatja a vészharangot. Bár az állam idén egy 80 milliárd forintos többletforrással próbálta megfékezni a bajt, az adósságok gyors újratermelődése bizonyítja, hogy a probléma rendszerszintű. A jelenlegi finanszírozás egyszerűen nem fedezi a működési költségeket. Ezzel párhuzamosan a kórházigazgatók helyzete is ellentmondásossá vált: miközben a teljes felelősség az övék, az elmúlt években számos gazdálkodási jogosítványt elvettek tőlük, amit a Kórházszövetség szerint sürgősen vissza kellene vinni az intézményekhez.
Kipukkadt a hálapénz-lufi, új motiváció kell a műtőben
A szakemberhiány mellett a várólisták hossza jelenti a legfőbb elégedetlenséget a betegek körében. Tóth Gábor szerint a listák faragása reális cél, de ehhez teljesen új ösztönzőrendszerre van szükség.
-
A hálapénz megszüntetésével ugyanis eltűnt egy korábbi, igen erős motivációs elem, és azóta sem alakult ki helyette megfelelő, átlátható mechanizmus.
-
Megfelelő díjazás mellett a műtéti csapatok akár a hétvégi többletmunkát is vállalnák a várólisták csökkentéséért.
-
A várólisták hossza ugyanakkor nem mindig a kapacitáshiányon múlik, sokszor a betegek egyéni élethelyzete és saját döntése is módosítja a műtét időpontját.
„Egészségügyi sivatagok” fenyegetik a vidéket
A Kórházszövetség elnöke szerint a vidéki ellátás jövőjét illetően szembe kell nézni a realitásokkal: nem célszerű minden korábban bezárt osztályt újra megnyitni. Az ellátási formákat a meglévő humánerőforráshoz kell igazítani, mert nem létezhet minden szakma az ország minden pontján azonos szinten.
Arra azonban határozottan figyelmeztetett, hogy ha a kormány nem vezet be radikális ösztönzőket – például lakhatási támogatásokat, hűségbónuszokat és területi pótlékokat –, akkor egyes elszegényedő vagy kieső térségekben úgynevezett „egészségügyi sivatagok” alakulhatnak ki, ahol szinte teljesen megszűnik a szakszerű ellátás.
Mesterséges intelligencia az adminisztráció ellen: A technológiai fejlesztések legnagyobb haszna nem a szakemberek kiváltása, hanem az adminisztratív terhek csökkentése lehet, hiszen a szakdolgozók idejének jelentős részét ma a dokumentáció köti le. Míg a radiológiában az MI már jelen van, a következő nagy áttörés a sürgősségi betegellátásban várható.
A transzparencia jegyében az elnök támogatja a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságát is, de óvatosságra int: a nyers adatok félrevezetők lehetnek. Olyan finomított mutatókra van szükség, amelyek figyelembe veszik az ellátott betegek súlyossági állapotát és az adott intézmények eltérő, speciális feladatait is.
