Gyökeres és visszafordíthatatlan fordulat előtt áll a hazai politikai kultúra és a magyar utcakép. Az Országgyűlés megkezdte a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági hirdetések településképi illeszkedéséről, valamint egyes állami beruházások felülvizsgálatáról szóló átfogó törvényjavaslat általános vitáját.
Az előterjesztők szerint a törvénymódosítás legfőbb célja, hogy megfékezze a társadalmat és a közhangulatot hosszú ideje mérgező gyakorlatot, és végleg véget vessen az adófizetői milliárdokból finanszírozott, hergelő és megbélyegző kampányok korának.
Örökre eltűnhetnek a félelemkeltő plakátok
A vitát megnyitó Tárkányi Zsolt (Tisza) felszólalásában kiemelte: az elmúlt másfél évtizedben a mindennapi életünket gúzsba kötő, szisztematikus gyűlöletkampányok olyan sebeket ejtettek a társadalmon, amelyeket muszáj jogi eszközökkel kezelni.
A jogszabály kimondja, hogy a jövőben semmilyen hirdetés nem sértheti meg mások emberi méltóságát, nem kelthet gyűlöletet, és nem veszélyeztetheti a gyermekek egészséges lelki fejlődését. A szabályok betartatására és a hatékony, egységes jogalkalmazásra a törvény rendkívül szigorú és azonnali jogi eszközöket ad a Médiatanács kezébe.
A politikai reklámok korlátozása mellett a csomag a gazdasági hirdetéseket is drasztikus keretek közé szorítja, visszaadva a településeknek azt a demokratikus jogot, hogy maguk dönthessenek a saját arculatukról:
-
Szigorú tiltás alá kerülnek a nagyméretű reklámhálók és építési hálók, amelyek sok helyen aránytalanul rontják az utcaképet és korlátozzák a lakók életminőségét.
-
Közterületen vagy közterületről látható magánterületen gazdasági reklám kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon vagy tetőszerkezethez rögzített hivatalos berendezésen helyezhető el.
-
Az önkormányzatok plusz jogköröket kapnak, így további tiltott zónákat jelölhetnek ki, és hatékony, gyorsított eljárásban távolíthatják el a jogellenesen kihelyezett reklámeszközöket.
A szakmai konszenzust mutatja, hogy Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti államtitkára megerősítette: a kormány maximálisan támogatja a javaslatot, mivel az hozzájárul a közhangulat lecsillapításához. Az államtitkár ugyanakkor javasolta a nem megfelelő hirdetések eltávolítására szabott szeptember végi határidő kitolását, hogy a bontási munkálatokkal és a helyi rendeletmódosításokkal az érintettek időben végezni tudjanak, egyúttal szorgalmazta az óriásplakátok elhelyezési szabályainak még pontosabb tisztázását.
Igazság tétethet a Diószegi utca lakóinak
A törvénycsomag egy másik, rendkívül érzékeny és súlyos szociális konfliktust is kezel. Bódis Kriszta (Tisza) társelőterjesztőként emlékeztetett a 2024-es fideszes törvényhozás egyik legsötétebb foltjára, amikor a kormány a józsefvárosi önkormányzat megkérdezése és érdemi egyeztetés nélkül állami tulajdonba vett nyolc, a Diószegi Sámuel utcában és környékén található önkormányzati lakóépületet.
„Az ott élő, halmozottan hátrányos helyzetű emberek szinte véletlenül tudták meg, hogy az otthonuk egyik napról a másikra az állam célpontjává vált” – fogalmazott a képviselő. Bódis Kriszta hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt kampányban tett ígéretéhez híven a teljes folyamatot átvilágították, és a mostani törvénnyel végre jogbiztonságot, valamint megnyugtató, hosszú távú, méltányos megoldást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetbe sodort józsefvárosi családoknak, garantálva az ingatlanok magántulajdonba adásának törvényes kereteit.
