Lázár János építési és közlekedési miniszter KRESZ-tervezete az autópályákon 130-ról 140 km/órára emelné a megengedett sebességet, az útkezelő döntése alapján. Egyes autóutakon a limit 110-ről 120 km/órára nőhetne. A javaslat a forgalom gyorsítását célozza, közlekedésbiztonsági hatásai azonban komoly kérdéseket vetnek fel.
Nemzetközi összevetésben a 140-es határ nem példátlan: Lengyelországban és Bulgáriában is ez a limit, Németországban pedig bizonyos szakaszokon nincs sebességkorlátozás. A magyar gyakorlat ugyanakkor eltér, mivel a fix traffipaxoknál jelenleg nagy toleranciasáv működik: autópályán 150 km/óráig jellemzően nincs automatikus bírság. Helyszíni ellenőrzésnél viszont már nincs ilyen engedmény.
Közlekedésbiztonság: háttérben maradó szempont
A KRESZ megújítása valóban időszerű, a hazai szabályozás több ponton elavult, például máig nem definiálja egyértelműen az elektromos rollereket. A tervezetben azonban nem jelenik meg átfogó közlekedésbiztonsági stratégia, nincs nyoma részletes baleseti elemzésnek vagy konkrét célkitűzéseknek.
Más európai országokban – például Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban – 2030-ig a közúti halálesetek felére csökkentése a cél. Magyarországon ezzel szemben nem található országos közúti biztonsági stratégia, és a baleset-megelőzésért felelős intézmények működése is alig látható.
A számok mögött rosszabb kép rajzolódik ki
Lakosságarányosan Magyarország az OECD-adatok szerint a középmezőnyben szerepel, ezek a mutatók azonban félrevezetők. Ha a halálesetek számát a megtett kilométerekhez viszonyítjuk, Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő uniós ország.
Hároméves átlag alapján egymilliárd levezetett kilométerre 10,9 halálos áldozat jut, ami csak Romániában, Litvániában és Horvátországban rosszabb. Csehországban, Lengyelországban és Ausztriában lényegesen kevesebben halnak meg, Norvégiában pedig a magyar érték töredéke a halálozási arány.
A nagyobb sebesség következményei
Számos kutatás igazolja, hogy a sebességnövekedés több halálos balesettel jár. A Nilsson-modell szerint 1 százalékos sebességnövekedés 4 százalékkal több halálos balesetet okozhat, egy uniós tanulmány pedig arra jutott, hogy 10 km/órás emelés akár meg is duplázhatja az áldozatok számát.
2024-ben 51-en haltak meg a magyar gyorsforgalmi utakon. A számítások szerint a 140 km/órás limit 28 többlethalálesetet jelenthet, más modellek alapján pedig a halálos áldozatok száma akár száz fölé is emelkedhetne. Mindez attól is függ, mennyivel nőne a tényleges utazósebesség, és hogyan alakulnának a büntetési határok.
Bár a gyorsforgalmi utak az összes baleset mindössze 5 százalékát adják, a halálos áldozatok 11 százaléka itt történik, vagyis a nagyobb sebesség már most is súlyosabb következményekkel jár.
2023-ban 438 ember halt meg a magyar utakon. Osztrák közlekedésbiztonsági szint mellett ennek közel kétharmada elkerülhető lett volna, ami évente mintegy 290 megmentett életet jelent. A számok alapján a sebességhatárok emelése nem javítaná, hanem tovább rontaná a hazai közlekedésbiztonságot.
