Akár hónapokra megszűnhet a budapesti közösségi kerékpározás lehetősége. A MOL Bubi jelenlegi szolgáltatási szerződése 2025. december 23-án lejár, ám az új üzemeltető kiválasztására kiírt közbeszerzés komoly késésben van.
A BKK (Budapesti Közlekedési Központ) szerint a döntést a Fővárosi Közgyűlésnek kell jóváhagynia, de ez legkorábban november végén történhet meg – vagyis az idő szorít.
Késés, viták és bizonytalanság
A BKK jelenleg tárgyal a mostani szolgáltatókkal, a Csepel Zrt.-vel és a Nextbike-kal, hogy meghosszabbítsák a szerződést, de a felek között feszült a viszony.
A Csepel részéről korábban több alkalommal is kritikák érték a BKK döntéseit és elszámolásait, így nem kizárt, hogy nem sikerül időben megegyezni.
A felhasználók már érzik a bizonytalanságot: éves és féléves bérletek már nem kaphatók, csak havi bérletet lehet vásárolni, a meglévő bérletek pedig nem vihetők át az új rendszerbe.
Pedig a Bubi télen is népszerű, 2024 decemberében naponta 5–6 ezer utazást regisztráltak, a leghidegebb napokon is több mint 2000 utat tettek meg a felhasználók.
Mi jön az új rendszerrel?
Az új koncepció szerint a MOL Bubi teljes megújuláson esne át legalább kétszeresére bővülne a flotta, elektromos rásegítésű biciklik is érkeznének, a szolgáltatás kiterjedne a külvárosokra is. Ezzel Budapest felzárkózhatna olyan nagyvárosokhoz, mint Bécs vagy Koppenhága, ahol a mikromobilitási rendszerek már a hétköznapi közlekedés alapvető részévé váltak.
A szakértők figyelmeztetnek
A Magyar Kerékpárosklub szerint a bővítés csak akkor lehet sikeres, ha komplex infrastruktúra-fejlesztés is társul mellé.
Jelenleg azonban nem készült el átfogó közlekedésbiztonsági és kerékpárút-fejlesztési csomag, ami szerintük komoly kockázatokat rejt.
A külvárosi terjeszkedés például csak akkor lehet biztonságos, ha folyamatos, védett bringasávok is kiépülnek.
A budapesti közösségi kerékpározás jövője jelenleg a levegőben lóg. Ha a közgyűlés késve dönt, vagy a tender elakad, a főváros akár hónapokra Bubi nélkül maradhat.
Ez nemcsak a kerékpáros közösségnek, hanem a zöld közlekedés és a fenntartható városi mobilitás ügyének is súlyos visszalépést jelentene.
