Budapest történelmi lehetőség előtt áll a Rákosrendező-projekt révén, ám a jelenlegi jogszabályi környezet akadályozza egy zöld, autómentes városrész létrejöttét – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester hétfői Facebook-bejegyzésében, amelyben külön „Rákosrendező-törvény” megalkotását kéri a kormánytól.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy egy 21. századi, környezetbarát, első autómentes városrész kialakítása számos jogi akadályba ütközik, például a kötelező parkolószámok, a csapadékvíz-elvezetés vagy a napelemek elhelyezése kapcsán.
„Az első autómentes, megfizethető, pozitív energiamérlegű városrész kialakítása ma rengeteg jogszabályi akadályba ütközik”
– írta Karácsony, hozzátéve, hogy ezeknek a szabályozásoknak az átfogó felülvizsgálata elengedhetetlen, és Rákosrendező jó példaként szolgálhat az egész magyar építésügy számára.
A főpolgármester kiemelte, hogy „az állam pedig állja a szavát: ami járt volna az arab befektetőnek, az jár a budapestieknek is”, utalva arra, hogy az arab beruházóktól örökölt jogokat kívánják gyakorolni.
Vitézy Dávid a projekt kapcsán hétfőre rendkívüli bizottsági ülést hívott össze, mert szerinte elfogadhatatlan a fővárosi hallgatás a vitatott beruházás közlekedési hátterének és a több mint ezer lakossági észrevételnek az ügyében. Vitézy szerint
„a Rákosrendező-projekt kapcsán nem lehet tovább tétlenül nézni, hogy előkészítetlen közlekedési háttérrel és valós társadalmi párbeszéd nélkül haladnak előre a tervek.”
A Rákosrendező körüli vita régóta tart. A 130 hektáros rozsdaövezeti vasúti területre tervezett fejlesztés alapjaiban változtatná meg Zugló, Angyalföld és a XV. kerület városképét. A projektet a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, a főváros azonban aggályokat fogalmaz meg a döntéshozatal átláthatósága, a közösségi egyeztetés hiánya és a zöldfelületek sorsa miatt.
Karácsony szerint a jelenlegi szabályozás miatt „végtelenül elavult hazai jogszabályok hosszú sorát kellene megváltoztatni, a kötelezően kiépítendő parkolószámoktól kezdve a csapadékvíz-elvezetésen keresztül a napelemek elhelyezéséig.”
A projekt 2025 júniusában kapott kiemelt státuszt, amely lehetővé teszi akár 90 méter magas épületek, teljes körű beépíthetőség és telekhatáron átnyúló építmények megvalósítását. Ez azonban komoly aggodalmakat keltett a helyi önkormányzati kontroll hiánya miatt, és a társadalmi elfogadottság is folyamatosan csökken.
Az Index cikke szerint a projekt és a körülötte kialakult politikai és szakmai patthelyzet miatt egyre sürgetőbb a világos szabályozás és a valós társadalmi egyeztetés.