Rendkívüli, a rendszerváltás óta eltelt időszak közjogát alapjaiban felforgató döntést hozott hétfőn az Országgyűlés. A képviselők 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett megszavazták azt az Alaptörvény-módosítást, amely összesen nyolc évben maximálja a miniszterelnöki tisztségben eltölthető időt. Az új szabályozás értelmében a jövőben semmiképpen nem töltheti be a kormányfői pozíciót az a politikus, aki korábban már legalább nyolc éven át vezette a kabinetet – ez pedig végleg elvágja Orbán Viktor visszatérési esélyeit.
Visszamenőleg is számít: elbukott a hatalomkoncentráció
A történelmi jelentőségű javaslatot még május 20-án nyújtotta be két tiszás képviselő, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István, beváltva a Tisza Párt 2026-os választási kampányának egyik legfontosabb ígéretét. A hatályba lépő rendelkezés rendkívül szigorú: az időkorlát számításakor minden, 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízatást kötelezően figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az érintett megszakítás nélkül vagy több kormányzati ciklusban állt a végrehajtó hatalom élén.
Az elfogadott módosítás azonnali hatályú, azaz nemcsak a jövőbeli jelöltekre, hanem a jelenleg hivatalban lévő vagy korábbi kormányfőkre is teljes súlyával vonatkozik. A normaszöveg értelmében a megbízatás automatikusan megszűnik, amint valaki eléri az összesített nyolcéves időhatárt.
A Tisza Párt indoklása szerint a lépésre a végrehajtó hatalom hosszú távú, egészségtelen koncentrációjának megakadályozása miatt volt szükség. Az ellenzékbe szorult Fidesz és KDNP képviselői ugyanakkor élesen bírálják a döntést: érvelésük szerint a jogszabály súlyosan jogsértő, mivel visszamenőleges hatállyal semmisít meg korábbi demokratikus ciklusokat, és antidemokratikusan korlátozza a választópolgárok szabadságát abban, hogy eldönthessék, kit akarnak látni az ország élén.
Elindult a kekvák visszavétele és a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántása
Az alkotmánymódosítás a miniszterelnöki korlátozás mellett két másik, politikai szempontból szintén robbanásveszélyes kérdést is rendezett:
-
A kekvák államosítása: A módosítás megteremti a jogi alapját a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) tervezett felszámolásának. A megszavazott szöveg kimondja, hogy az alapítói jogokat azonnali hatállyal az állam gyakorolja, és az alapítványok esetleges jogutód nélküli megszűnése után kizárólag a korábban az államtól kapott vagyon áramlik vissza a kincstárba. Erre a pontosításra azért volt szükség, mert a mamutalapítványok egy része a 2021-es kiszervezés előtt is rendelkezett saját magánvagyonnal.
-
A Szuverenitásvédelmi Hivatal vége: Az Alaptörvény módosításával a Tisza-kormány megteremtette a jogi lehetőséget a nemzetközi szinten is sokat bírált Szuverenitásvédelmi Hivatal teljes megszüntetésére. A jobboldali ellenzék szerint a kormány javaslata túlmutatott a hivatal felszámolásán, és a korábbi szövegek fellazításával szándékosan gyengítette a keresztény kultúra alkotmányos szintű védelmét is.
