A Publicus Intézet felmérése szerint a magyar lakosság jelentős része – 49 százalék – szerint Szalay-Bobrovniczky Kristófnak le kellene mondania az újdörögdi katonai baleset következményeként, amelyben egy 29 éves nő mindkét kezét elvesztette. A válaszadók 35 százaléka ellenezte a lemondást, míg 16 százalék nem nyilatkozott az ügyben – írta meg a Népszava.
A tragikus esemény 2024. március 21-én történt az „Adaptív Védelem” nevű program során, amely önkéntes katonai kiképzést kínált közigazgatási tisztviselők számára. A kiképzés során éles gránát robbant fel egy kormánytisztviselő kezében, aki mindkét kezét elvesztette, a kiképző is megsérült. A programot azóta azonnal felfüggesztette a Magyar Honvédség.
A többség nem támogatja az ilyen típusú kiképzéseket
A közvélemény egyértelmű: az emberek 76 százaléka ellenzi, hogy kormánytisztviselőknek olyan katonai kiképzést tartsanak, amely során éles lőszert is használnak. Csak 13 százalék támogatja az ilyen programokat. A Fidesz-szavazók körében a legnagyobb a támogatás (33%), míg az ellenzékiek közül csupán 2% ért egyet a kiképzéssel.
Önkéntes volt-e a kiképzés?
A felmérés alapján sokan kétségbe vonják, hogy valóban önkéntes alapon történt-e a jelentkezés. A válaszadók 57 százaléka úgy véli, nyomás nehezedett a résztvevőkre. A Miniszterelnökség határozottan cáfolta ezt, hangsúlyozva: a jelentkezés teljesen önkéntes volt, és a programot bármikor következmények nélkül abba lehetett hagyni.
Az ügyben a Tisza Párt politikusa, Ruszin-Szendi Romulusz is megszólalt, aki szerint a tragédia felelőse nemcsak a kiképzést végrehajtó állomány, hanem az a katonai vezetés, amely ezt a veszélyes környezetet teremtette meg. Elmondása szerint birtokában vannak olyan dokumentumok, amelyek alapján „nagyon melegen ajánlották” a részvételt.
Mi következhet?
Bár Szalay-Bobrovniczky Kristóf eddig nem nyilatkozott távozási szándékáról, a közvélemény nyomása nő. A baleset, a kiképzési program és annak háttere várhatóan továbbra is politikai és társadalmi viták tárgya marad. Az ügy kimenetele meghatározhatja a kormány kommunikációját a közigazgatási szereplők és a honvédség kapcsolatáról, valamint az állami felelősségvállalásról is.
