A kormány új intézkedése alapján 2025. október 1-jétől a nagyobb önkormányzatoknak kötelezően a Magyar Államkincstárnál kell elhelyezniük a napi működéshez nem szükséges pénzeszközeiket - írja a Portfolio. Ez az intézkedés várhatóan több mint 300 milliárd forintot irányít át az Államkincstárhoz, miközben az önkormányzatok pénzügyi autonómiája megmarad, és 6,5%-os kamatot kapnak a kincstárnál tartott összegekre.
Az intézkedés célja és ütemezése
A kormány célja az állami likviditásmenedzsment hatékonyabbá tétele, valamint az államadósság és a kamatkiadások csökkentése. Az intézkedés bevezetése fokozatosan történik:
-
2025. október 1-ig: A főváros, a budapesti kerületek és a megyei jogú városok (összesen 49 önkormányzat) számára kötelező a napi működéshez nem szükséges forrásaikat az Államkincstárnál elhelyezni.
-
2027-től: A többi városra is kiterjed az intézkedés.
-
2028-tól: A községek és nagyközségek is csatlakoznak a rendszerhez.
Az önkormányzatok pénzügyi autonómiája és a kereskedelmi bankok szerepe
Fontos kiemelni, hogy az önkormányzatok pénzügyi autonómiája nem sérül. Továbbra is szabadon rendelkezhetnek eszközeikről, és ha a kereskedelmi banki számlán tartott likviditásuk nem lenne elegendő a kiadásaik fedezésére, hozzáférhetnek a kincstárnál tartott pénzükhöz. A kereskedelmi banki számlavezetés megmarad, tehát nincs szó a számlavezetési szolgáltatás államosításáról.
Kamatfeltételek és pénzmozgások
Az Államkincstárnál elhelyezett összegekre az önkormányzatok évi 6,5%-os kamatot kapnak, ami megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével. Az oda-vissza utalások mentesek lesznek a tranzakciós illeték alól, és legfeljebb T+1 napos átfutási idővel teljesülnek, bizonyos esetekben akár azonnali átutalással is.
Várható pénzmozgások és költségvetési hatás
A tavalyi adatok alapján az önkormányzatok összes likviditása 900 milliárd forintra tehető, ebből az idén érintett önkormányzatok eszközei mintegy 400 milliárd forintot tesznek ki. A 2025. október 1-i határidőig ebből a pénzből több mint 300 milliárd forint kerülhet az Államkincstárhoz, míg 100 milliárd forint megmaradhat a kereskedelmi bankoknál vezetett számláikon. A kormány várakozása szerint az intézkedés 31 milliárd forint megtakarítást hozhat a központi költségvetésnek, ebből 15,5 milliárd forint idén, 15,5 milliárd forint pedig a következő években jelentkezhet.
Nemzetközi példa és a bankok profitabilitása
Az intézkedés a "decentralizált holland modell" mintájára készült, ahol a közpénzek kezelését az Államkincstár végzi. Bár az állam és a bankok között ez egy zéró összegű játék, azaz amit az állam megnyer, azt a bankok elveszítik, az állam szerint ez nem fogja jelentősen befolyásolni a bankok profitabilitását, hiszen kevés nagy bankhoz koncentrálódik az önkormányzati üzletág, így ez a bevételkiesés számukra elhanyagolható lesz.
Összességében az intézkedés célja az állami pénzügyek hatékonyabb kezelése és a költségvetési kiadások csökkentése, miközben az önkormányzatok pénzügyi autonómiája és a kereskedelmi bankok szerepe megmarad.
