Űrkutatás

Kedden elindult a japán MMX-szonda, amely a Mars Phobos holdjára szállna le mintát gyűjteni, fedélzetén az Idefix holdjáróval és egy francia spektrométerrel.

A Nature Geoscience-ben közölt szimulációk szerint a naponta megjelenő marsi felhőt a Földön még nem megfigyelt homogén nukleáció hozhatja létre.

A Spectrum szombat este öt kisműholdat juttatott alacsony Föld körüli pályára. Az Isar Aerospace előző kísérlete még a tengerbe zuhant.

A Kennedy Űrközpontból, Falcon Heavy rakétával indult a Nancy Grace Roman űrteleszkóp. Az első felvételeket 2027 elején hozza nyilvánosságra a NASA.

Falcon Heavy viszi az L2 pontba a Hubble-nál százszor nagyobb látószögű műszert, amely a sötét energia és a sötét anyag rejtélyére kereshet választ.

Szuperszámítógépes szimulációk szerint a Tejútrendszer korongja évmilliárdok alatt akár 90 fokkal is elfordulhatott egy ősi galaxisütközés hatására.

Egy elhagyott SpaceX Falcon 9 rakétafokozat 8700 km/h sebességgel csapódott a Hold felszínébe, 25-30 méteres krátert hozva létre.

Kiss László csillagász vette észre, hogy egy 2013-ban felfedezett kisbolygó Presser Gábor zeneszerző nevét viseli az égen.

A NASA szerint a Voyager–1 novemberben éri el azt a távolságot, amelyet a fény pontosan egy nap alatt tesz meg.

A NASA az Artemis-program biztonsága érdekében ellenőrzött körülmények között tüzet gyújtana a Holdon, hogy megvizsgálja a lángok ottani viselkedését.

Kína pénteken sikeresen tesztelt egy rakétavisszanyerő rendszert, amelyben egy tengeri hálóval fogták fel a Hosszú Menetelés–10B első fokozatát. Ezzel már nem az Egyesült Államok az egyetlen nagyhatalom, amely képes rakétákat újrahasznosítani.