Soha nem volt könnyű Mariupolból olyan embereket találni, akik hajlandóak nyilatkozni egy újságírónak. De ezen senki sem csodálkozhat, hiszen amióta elfoglalták az orosz csapatok a háború első hónapjaiban az ukrán ellenállás jelképévé vált várost, az itt maradt civilek még mindig félnek, és mindenkivel szemben bizalmatlanok.
A BBC stábja végül csak talált három embert, aki hajlandó volt hosszasan beszélgetni velük: egy helyi városi tanácsost, egy idős nyugdíjast és egy mérnököt. Persze a nevét egyik sem adta a riporthoz, ugyanis félnek az esetleges retorzióktól, ha elmondanák a valóságot. Persze azt egyikük sem tagadta, hogy Oroszország pénzt nem kímélve próbálja elnyerni a Mariupolban maradt lakosság bizalmát.
Újjáépítenek egy várost, amelyet saját csapataik szinte a felismerhetetlenségig romboltak. Moszkva egyértelmű célja, hogy tökéletesen orosz várost varázsoljon Mariupolból. Nem lesz egyszerű dolguk, hiszen az ENSZ becslései szerint a lakóépületek 90%-a megsérült vagy megsemmisült, több mint 20 ezren meghaltak és 350 000 ember menekült el a városból, miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta.
Az oroszok által kinevezett városvezetők szerint a sok betelepített munkás és távol-keleti család miatt Mariupol lakosságának létszáma megint elérte a 300 ezret, akik közül legalább 70 ezren építőmunkások és a hadsereg tagjai. Oleg Morgun, az „orosz Mariupol” polgármestere szerint az elmúlt hónapokban rengeteg új ház épült a városban, sőt egy új kerület is kiemelkedett a romok közül, melyet Nyevszkijnek neveztek el. Vlagyimir Putyin szülővárosáról…
„A buszokon az olvasható, miszerint Szentpétervár és Mariupol testvérvárosok. Mindenhol szlogenek üzennek nekünk, hogy most már Oroszország részei vagyunk. Nem titok, én a régi Mariupolt szerettem. Most félelemben élünk, hiszen sosem tudjuk, mit hoz a következő nap a számunkra" - mondta az idős nyugdíjas.
A több hónapos heves harcok után viszonylag épségben maradt házakban az oroszok ablakokat, radiátorokat, esetenként fűtés- és szennyvízcsöveket cserélnek. Ennek következtében a korábbi romvárosban a fűtés, a vezetékes víz és az áramellátás nagyrészt helyreállt. A buszok ismét járnak és tele vannak utasokkal, igaz, a trolibusz- és villamosforgalom továbbra sem működik.
Sok iskola, kórház és üzlet is kinyitotta a kapuit a lakosság előtt, igaz, számos kereskedő árulja áruit közvetlenül a járdáról. Az idős hölgyet lenyűgözte az orosz uralom alatt újjáépített iskola. Elmondása szerint Mariupolban jelenleg a gyerekek száma nagyobb, mint amennyit az iskolák jelenleg be tudnak fogadni. Hogy mégse maradjon ki senki a tanulásból, ezért két műszakban – délelőtt és délután – zajlik a tanítás. Mégpedig orosz nyelven, orosz tantervek szerint.
Ugyanakkor hatalmas nyomás alatt tartják a helyi lakosságot, hogy kérvényezzenek orosz állampolgárságot. Nem is sikertelenül, hiszen a hivataloknál néha egészen hosszú sorok kígyóznak az orosz útlevelekért. Azok számára, akik a közigazgatásban és a városi hivatalokban akarnak elhelyezkedni, nincs is más lehetőség, mint az orosz állampolgárság.
Ha valaki ragaszkodik ahhoz, hogy ukrán nemzetiségű maradjon, nagyon megnehezítik az életét. Már kivonták a korábbi fizetőeszközt, a hrivnyát a forgalomból, ma már kizárólag rubellel lehet fizetni mindenért. A nyugdíjakat is ebben a pénznemben utalják, ráadásul jelentősebb emelést is végrehajtottak. Ráadásul immár mind Ukrajnától, mind pedig Oroszországtól jogosultak a nyugdíjukra.
Nem véletlen, hogy ennek ismeretében a városban élő idősek elégedettek ezzel a helyzettel. Akik ma Mariupolban élnek, nemcsak elfogadják az orosz megszállást, hanem egyenesen örülnek neki. „Eleget szenvedtünk Ukrajna alatt. Most újra fellélegezhetünk" - mondta egy másik idős ember, majd elköszönt és sietve távozott.
„Elegem van a sok propagandától az újságokban. Az első naptól kezdve elkezdték publikálni, hogy milyen jól mennek itt a dolgok. Pedig nem, ez már nem az a város, amit én is az enyémnek éreztem. Elszomorít, hogy Ukrajna egyre több ember szívét veszíti el" - mondta a mérnök.
A népszerű ukrán újságíró, Gyenyisz Kazanszkij szerint Oroszország a Mariupolban épített új házait arra használja, hogy elvonja a figyelmet a városban és szülőhazájában, Donyeck régióban okozott pusztításról.
„Ha tíz kórházat leromboltak, majd egyet újjáépítenek, az nem újjáépítés. Bármennyire lehet örülni annak, hogy egy iskolát újjáépítenek, de mit kezdesz azzal a több ezer emberrel, akit Oroszország megölt? A várost újjá lehet építeni, de a halottakat már senki sem hozza vissza” – zárta a beszélgetést az újságíró.
És nem nagyon lehet vitatkozni vele…