1. Az Egyesült Államok Lengyelországba menekítette Ukrajnába akkreditált diplomatáit
Washington már hétfő este bejelentette, hogy biztonsági megfontolásokból Lengyelországba telepítette át ukrajnai diplomáciai képviseletének valamennyi tagját, válaszul Putyin elnöki rendeletére, mely lehetővé tette orosz hadoszlopok bevonulását a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok területére.
Az Antony Blinken külügyminiszter által jegyzett nyilatkozatban hangsúlyozzák, mindent megtesznek az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárok biztonsága érdekében, beleértve a diplomáciai testület tagjait is.
Ezért volt szükség a néhány nappal ezelőtt Kijevből a nyugat-ukrajnai Lvivbe (Lemberg) áthelyezett amerikai nagykövetség munkatársainak Lengyelországba küldésére az éjszaka folyamán. A nyilatkozatban felszólítják az Ukrajnában tartózkodó összes amerikai állampolgárt az ország azonnali elhagyására a biztonsági helyzet megjósolhatatlan alakulására hivatkozva.
2. Washington és szövetségesei új szankciókat jelentettek be Oroszország ellen
Amerikai hivatalnokok közlése szerint az Egyesült Államok szövetségeseivel egyeztetve új szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben, miután Moszkva független államként ismerte el a szakadár Donyecki Népköztársaságot, illetve a Luhanszki Népköztársaságot, majd „békefenntartó” csapatokat küldött azok területére.
Mindez a nemzetközi jog, Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának nyilvánvaló megsértése – jelentette ki Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-hez akkreditált nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülése után újságíróknak. Egységesnek kell lennünk az Oroszországgal szembeni fellépés során. Követeljük, hogy vonják vissza az orosz csapatokat Kelet-Ukrajnából, Moszkva térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és a béke elérése érdekében munkálkodjon – tette hozzá.
Az Oroszországgal számos területen szorosan együttműködő Kína óvatos álláspontra helyezkedett a BT-ülés során: önmérsékletre intette a feleket. Peking tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását, területi integritását, ugyanakkor az Oroszországra kivetendő szankciókat sem támogatja – írja a France 24.
3. Németország leállítja az Északi Áramlat 2 hitelesítési folyamatát
Meghallgatásra találtak az ukrán kérések az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezésének felfüggesztése tárgyában. Olaf Scholz német kancellár bejelentette, Berlin leállítja a vezeték hitelesítési eljárását, válaszul a tegnapi moszkvai döntésekre. A kancellár arra kérte az ügyben eljáró német hatóságot, hogy függessze fel a hivatalos eljárást.
Ez egy technikai lépés, ugyanakkor a hitelesítés hiányában nem helyezhető üzembe a gázvezeték – jelentette ki Olaf Scholz. Berlin mostanáig ragaszkodott az Északi Áramlat 2-höz, melyen Németország gázellátásának jelentős része lenne biztosítható.
Az Egyesült Államok 4 éven keresztül erős nyomást helyezett a berlini kormányra az oroszokkal közös projekt felmondása érdekében, Merkel kancellár azonban hajthatatlan volt. A német vezető szerint további szankciók követhetik a gázvezeték leállását, mivel Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogot.
4. Az Európai Unió új szankciók bevezetéséről döntött Oroszország ellen
Az uniós külügyminiszterek egy szankciókból álló csomagot állítottak össze – jelentette be közösen Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Charles Michel, az Európai Tanács vezetője.
A komplex csomag célja
- a szakadár területek elismerésére vonatkozó moszkvai döntés meghozatalában résztvevő személyek szankcionálása
- az orosz hadsereg és egyéb, a régióban tevékenykedő katonai egységek finanszírozásában részt vevő bankok szankcionálása
- az orosz állam uniós pénz- és tőkepiacokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elvágása
- a szakadár területek és az unió közötti kereskedelem ellehetetlenítése
5. Nagy-Britannia az orosz bankokat, oligarchákat bünteti
Boris Johnson miniszterelnök bejelentette: öt orosz bank és három nagy vagyonnal rendelkező magánszemély kerül a britek célkeresztjébe: a Rossíja, az IS Bank, a General Bank, a Promsvijazbank valamint a Fekete Tenger Bank, illetve Putyin-közeli oligarchák, melyek közül egyelőre Gennagyij Timcsenkót nevezték meg.
A szankciós listára kerülők nem léphetnek az Egyesült Királyság területére, szigetországi javaik befagyasztásra kerülnek. A brit kormányfő megdicsérte az Északi Áramlat 2 németországi felfüggesztésére vonatkozó berlini döntést, bátor lépésnek nevezve azt. Elmondta azt is, felül kell vizsgálni a labdarúgó Bajnokok Ligája idei döntőjének helyszínéről hozott döntést is.
Elképzelhetetlennek tartom, hogy nagy nemzetközi futballtornák eseményei Oroszországban kerüljenek megrendezésre, miután inváziót hajt végre egy független ország ellen – mondta. A Bajnokok Ligája döntőjének az eredeti terv szerint Szentpétervár adna otthont májusban.
6. Lavrov: Már hozzászoktunk a szankciókhoz
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem tulajdonít nagy jelentőséget a szankciós fenyegetéseknek. Kijelentette: a Nyugat az ukrajnai eseményektől függetlenül is bevezetné azokat. Európai, amerikai, brit kollégáink nem hagyják abba, nem nyugszanak mindaddig, míg ki nem merítik az Oroszország megbüntetését célzó intézkedéseik teljes tárházát. Hozzászoktunk már ehhez. Tudjuk, hogy mindenképp szankciókkal szembesülne az ország, okkal vagy ok nélkül, egyre megy – tette hozzá.
7. A minszki egyezmények hatályukat veszítették
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedd este újságírók előtt kijelentette, a szakadár kelet-ukrajnai területek sorsát rendezni hivatott Minszki egyezmények – melyek Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna között jöttek létre 2014-ben, illetve 2015-ben – többé nem léteznek az orosz fél értelmezése szerint. (A megállapodások értelmében a Donyecki és Luhanszki régió Ukrajna része maradt volna, nagyfokú autonómia biztosítása mellett.)
A szakadár területek önálló köztársaságokként való elismerése ezt automatikusan maga után vonja. Moszkva nem tűri tovább a Donyec-medence népe ellen folytatott ukrán „népirtást”, ezért Oroszország katonai támogatást fog nyújtani a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságnak – tette hozzá.
Mindehhez ma délután megkapta az orosz parlamenti jóváhagyást: a felsőház is felhatalmazást adott Putyinnak a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. Az immár hivatalosan elismert szakadár köztársaságokkal kötött államközi megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy területükön katonai bázisokat létesítsen, oda csapatokat vezényeljen, ott közös védelmi állásokat vegyen fel és erősítse velük a gazdasági integrációt.
8. Négy ukrán nagyváros kerülhet Moszkva célkeresztjébe
Kijev mellett Harkiv, Odessza és Herszon elfoglalása lehet prioritás az orosz fegyveres erők számára egy Ukrajna elleni általános támadás esetén – írja amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva a Bloomberg hírügynökség.
Az ország kereskedelmi ütőereinek megkaparintása olyan hatalmas gazdasági károkat okozna az ukrán államnak, mely alapjaiban lehetetlenítené el annak további működését. Ukrajna külkereskedelmének mintegy 70 százaléka tengeri úton bonyolódik, ennek közel háromnegyede Odessza kikötőjén keresztül zajlik.
9. NATO: Oroszország átfogó támadást tervez Ukrajna ellen
Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen, az orosz fellépések aláássák Ukrajna szuverenitását, területi integritását és az európai biztonságot - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülését követően.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta: az Ukrajna határain belül és azok körül kialakult feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus. A NATO arra kéri Ukrajnát, ne válaszoljon az ismétlődő orosz provokációkra, agresszív lépésekre.
Oroszországot ugyanakkor arra emlékezteti, hogy még mindig nem késő lemondani egy esetleges támadás megindításáról. Arra kéri Moszkvát, válassza a diplomácia útját a konfliktus megoldására - fogalmazott a NATO-főtitkár. Az Észak-Atlanti Szövetség mindent megtesz, hogy megóvja tagállamai polgárait, bármilyen agresszióval szemben – tette hozzá.
