Az infláció miatt bevezethető lenne egy új címlet. De tényleg jöhet az 50 és 100 ezer forintos bankjegy Magyarországon?

Gazdasági hírek

10perc.hu

1 hónapja

Kiemelt kép: Pixabay

Az úgynevezett D-metric módszer az egynapi átlagos munkabérből kiindulva határozza meg egy nemzeti valuta bankjegy- és pénzérmecímleteit.

A rendszerváltás utáni bő egy évtizedben a jelentős mértékű pénzromlás hatására három új címlet, az 5 000, a 10 000 és a 20 000 forintos is bevezetésre került. Utóbbi forgalomba kerülése óta több mint 20 év telt el, és bár a forint azóta is sokat vesztett vásárlóerejéből, új címlet úgy tűnik nincs a láthatáron. Az alábbiakban annak járt utána a Pénzcentrum, hogy mekkora címlet bevezetése lehetne indokolt.

A ’90-es években a forint nagymértékű inflációja, valamint a régi forint bankjegyek gyártási technológiájának elavultsága miatt napirendre került a teljes sorozat lecserélése, illetve a kisebb értékű bankjegyeket (10, 20, 50 forintosokat) ekkor cserélték fel az érmék. Az új bankjegysorozat címletösszetételének meghatározásakor a jegybank az IMF javaslatára az úgynevezett D-metric módszert is figyelembe vette.

A módszer az egynapi átlagos munkabérből kiindulva határozza meg egy nemzeti valuta bankjegy- és pénzérmecímleteit. A D értéke egyenlő a napi átlagbérrel, míg optimális esetben a forgalomban lévő címletek a következő értékeket közelítik:

legnagyobb bankjegycímlet: 5D;
legkisebb bankjegycímlet: D/20 és D/10 között;
legnagyobb érmecímlet: D/100 és D/50 között;
legkisebb érmecímlet: D/5000 és D/2000 között.

A havi bruttó 559 100 forintos átlagkeresetből kiindulva a napi átlagbér 18 637 forint. A legnagyobb bankjegycímlet értéke tehát a D-metric szerint 93 185 forint (→ 100 000 forint), míg a legkisebb bankjegycímleté 931,85 és 1 863,7 forint közé esik, tehát ez lehetne akár 1 000 vagy 2 000 forintos is.

Látható tehát, hogy nem csak az első számítás szerint, de az IMF által javasolt D-metric módszer szerint is bevezetésre kerülhetne a 100 000 forintos bankjegy. A Magyar Nemzeti Bank szerint az infláció jelenléte önmagában nem teszi szükségszerűvé a bankjegy- és érme címletstruktúrába történő kibocsátói beavatkozást.

A jegybank közölte, hogy hatályos készpénzes stratégiájában az MNB Monetáris Tanácsa a jelenlegi címletstruktúra megtartása mellett döntött, így sem új bankjegy-, sem új érmecímlet bevezetése nincsen napirenden.

„A nagy értékű fizetések lebonyolításárára Magyarországon az elektronikus infrastruktúra megfelelő alternatívát biztosít, ezért nem készpénzlogisztikai, sem pénzforgalmi szempontok nem indokolják nagy értékű bankjegycímletek bevezetését” – tették még a fentiekhez hozzá.