Miközben a nagy technológiai platformok ősszel elvileg leállították a politikai hirdetéseket az Európai Unióban, az ezt megelőző időszakban Magyarországon rendkívül egyenlőtlen viszonyok mellett zajlott az online politikai kampány. A Political Capital friss elemzése szerint a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetések döntő többsége a kormányoldalhoz köthető szereplők kezében összpontosult - közölte a HVG.
A kutatás a Meta és a Google felületein megjelent politikai hirdetéseket vizsgálta a tiltás előtti időszakig, szeptember 27-éig. Az adatok alapján az összes elköltött összeg 87 százaléka kormányközeli szereplőkhöz került, míg az ellenzéki pártok mindössze a költések 8 százalékát adták. Ez gyakorlatilag tízszeres túlsúlyt jelentett a kormányoldal javára az online politikai térben.
Forintosítva ez azt jelenti, hogy a kormányhoz köthető politikai és kommunikációs szereplők összesen 3,587 milliárd forintot költöttek politikai hirdetésekre, miközben az ellenzéki pártok ehhez képest csupán 326,6 millió forintot. A nem kormányzati médiumok 75,8 millió, civil szervezetek pedig 38,1 millió forintot fordítottak hasonló célokra, a fennmaradó összeg pedig nem egyértelműen besorolható vagy nem politikai szereplőkhöz köthető.
A Meta platformjain koncentrálódott a költések legnagyobb része: itt összesen 3,398 milliárd forint értékben futottak politikai hirdetések. Ennek közel egyharmadát közvetlenül a Fidesz és politikusai fizették, de hasonló nagyságrendben költöttek a kormányhoz kötődő úgynevezett proxyszervezetek is. Jelentős összegeket fordított hirdetésekre a kormánybarát médiarendszer, valamint állami intézmények is. Az ellenzék ezen a platformon is marginális szereplő maradt: részesedésük alig érte el a 8 százalékot.
A Google hirdetési rendszerében jóval kisebb volt az összköltés, nagyjából 730 millió forint, de az arányok itt is hasonlóan alakultak. A legnagyobb részt itt is kormányközeli szervezetek és intézmények vitték el, míg az ellenzéki pártok mindössze a teljes összeg 6 százalékát tudták elkölteni.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a hirdetési aktivitás különösen felerősödött közvetlenül a tiltás életbe lépése előtti hetekben. Magyarország ezzel az eredménnyel az Európai Unión belül a negyedik helyen áll a politikai hirdetésekre fordított összeg tekintetében, abszolút értékben csak Németország, Olaszország és Svédország előzi meg. Lakosságarányosan pedig csupán Dánia költött többet.
A Political Capital szerint a tiltás nem vetett véget a kormányoldal online jelenlétének: a Fideszhez köthető szereplők azóta különböző módszerekkel próbálják megkerülni a platformok szűrőit, miközben egyre nagyobb szerepet kapnak az influenszerek és más, formálisan nem politikai szereplők a politikai üzenetek közvetítésében.
