Mintegy 400 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó uniós támogatás vész el végleg az év végével, miután a források egy részét a meghatározott határidőig nem lehetett lehívni -számolt be róla a Népszava. A pénzek sorsa immár lezárt: bármi is történjen, ezek az összegek nem lesznek hozzáférhetők, és visszakerülnek az Európai Unió központi költségvetésébe.
A kieső források hátterében az áll, hogy a korrupciós kockázatok miatt Magyarország nem tudta teljesíteni az EU által elvárt feltételeket, így a fejlesztési pénzek kifizetése ellehetetlenült. Az érintett összegek jelentős részét eredetileg 2023-ban kellett volna hazai fejlesztésekre elkölteni.
Befagyasztott források és a határidők
Az Európai Bizottság 2022 végén fagyasztotta be a Magyarországnak szánt uniós források egy részét jogállamisági és alapjogi aggályok miatt. Összesen nagyjából 18 milliárd euró került veszélybe. Ezen belül a szegényebb régiókat támogató kohéziós forrásokból 6,3 milliárd eurót tart vissza a Bizottság, három operatív programra kiterjesztett feltételességi eljárás keretében.
A pénzek felszabadításához az EU konkrét intézkedéseket vár el, elsősorban korrupcióellenes és átláthatósági törvények módosítását. A probléma ugyanakkor nemcsak politikai, hanem technikai is: a kohéziós források felhasználása az EU 2021–2027-es költségvetési ciklusán belül szigorú elszámolási rendhez kötött.
Az „N+2” szabály és a végleges veszteség
A rendszer lényege, hogy az adott évre tervezett kiadásokat legkésőbb két évvel később lehet elszámolni az Európai Bizottság felé. Ez az úgynevezett „N+2” szabály. Vagyis a 2023-ra tervezett kifizetések esetében 2025. december vége volt az utolsó határidő a kifizetési kérelmek benyújtására.
Mivel erre nem került sor, tavaly év végén már elveszett mintegy 1 milliárd euró, és a mostani határidő lejártával újabb közel 1 milliárd euró válik végleg elérhetetlenné. Ez azt jelenti, hogy a befagyasztott fejlesztési források közel harmada akkor sem szerezhető vissza, ha a kormány – akár a jelenlegi, akár egy esetleges új vezetés – rövid időn belül teljesítené az EU összes elvárását.
Még nagyobb veszteségek jöhetnek
A kilátások 2026-ra még kedvezőtlenebbek. Magyarországnak a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapból mintegy 10,4 milliárd euró járna, amelyet legkésőbb 2026 augusztusáig lehetne lehívni. Ehhez azonban úgynevezett „szupermérföldköveket” kellene teljesíteni, amelyek részben átfednek a jogállamisági és átláthatósági követelményekkel.
Amennyiben ezek nem teljesülnek, nemcsak az újabb források veszhetnek el, hanem az a mintegy 920 millió euró is, amelyet Magyarország már előlegként megkapott, és amelyet ebben az esetben vissza kellene fizetni az Európai Uniónak.
