Gyökeres irányváltás helyett inkább alkudozás és egyezkedés jellemezheti az amerikai belpolitikát a félidős választások után, amelyeken a szerda délelőtti adatok szerint a demokraták mindkét házban átvehetik a többséget. Ezt Mészáros Tamás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója mondta szerdán az MTI kérdéseire válaszolva. A republikánus elnöknek és a demokrata kongresszusnak a legfontosabb ügyekben meg kell majd egyeznie egymással.
A demokraták ezúttal sikeresebben mozgósították szavazóikat
A kutató emlékeztetett: az előző öt félidős törvényhozási választáson a részvétel átlagosan 43,2 százalék volt. A szerda délelőtti adatok alapján ezúttal jóval többen szavazhattak, különösen a csatatér államokban, és Mészáros szerint úgy tűnik, a demokraták hatékonyabban mozgósították a választóikat. A párt javára írhatták azt is, hogy több szavazói csoport visszarendeződni látszik a 2024-es elnökválasztáshoz képest: a fiatal férfiak és a latinók két éve a szokásosnál nagyobb arányban álltak a republikánusok mellé, most viszont inkább a demokratákat választották. A kutató szerint az amerikaiak jelentős része továbbra is kevésbé ideológiai alapon, inkább az anyagi helyzete és az életkörülményei alakulása szerint dönt, és ez a mostani voksoláson is látszik.
Az előzetes számok alapján mindkét házban jelentős demokrata többség léphet az eddigi minimális republikánus fölény helyébe. A 435 fős képviselőházban a demokraták előnye akár 70–80 fős is lehet, a 100 fős szenátus pedig szintén átfordult: a kutató szerint már biztos, hogy legalább 54 demokrata szenátor ül majd a felsőházban. A 60 fős minősített többséget ugyanakkor nem érik el.
Visszafogottabb belpolitikával folytathatja ciklusát Trump
Mészáros Tamás szerint a helyzet egyezkedésre kényszeríti a feleket: a szövetségi költségvetés elfogadásához a két oldal megállapodása kell, az elnöki kinevezésekhez pedig a szenátus jóváhagyása. A demokraták ezt kihasználva más területeken próbálhatnak engedményeket kicsikarni Donald Trumptól. Minősített többség híján önálló törvényeiket az elnök megvétózhatja, a közbeszéd irányát azonban vizsgálóbizottságokkal és törvényjavaslatokkal befolyásolhatják. A kampányban vállalták, hogy vizsgálóbizottságot hoznak létre az iráni háború, a Trump család meggazdagodása és a vámemelések jogszerűsége ügyében.
„Ha pedig beterjesztenek egy népszerű egészségbiztosítási reformjavaslatot, az nehéz helyzetbe hozhatja az elnököt, akár megvétózza, akár nem.” – mondta Mészáros Tamás.
A kutató szerint az amerikai elnökök hivatali idejük utolsó két évében rendszerint visszafogottabbak a belpolitikában, különösen ha pártjuk elveszíti a kongresszusi többséget, és ilyenkor részben rendeletekkel kormányoznak. Az elnöki jogköröket a törvényhozással szemben az utóbbi években a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége több döntéssel is kiterjesztette, a széles körű rendeletalkotás azonban újabb jogi csatározásokat hozhat. A belpolitikában meggyengült elnökök gyakran a külpolitikára összpontosítanak, Mészáros ugyanakkor úgy látja, egy ilyen súlyos vereség után alaposan újra kell gondolni az Iránnal kapcsolatos további támadó terveket, az EU-val és Kanadával zajló vámháborút, valamint az Ukrajna-politikát.
Már a Trump utáni időszakra készülnek a republikánusok
Donald Trump a kutató szerint továbbra is erősen befolyásolhatja pártja belügyeit, a jelöltek kiválasztását és a kampánypénzek elosztását, a republikánusok azonban már a távozása utáni időkre tekintenek. A 2028-as elnökválasztási kampány elindult, Trump második ciklusa után nem indulhat újra, így a pártnak a stratégiáját is át kell gondolnia. Mészáros szerint jelenleg JD Vance alelnök a legesélyesebb jelölt, Marco Rubio külügyminiszter még nem döntötte el, versenybe száll-e, és egyelőre az sem látszik, kik lehetnek a riválisaik a párton belül.
