Az előző kormányzat idején újságírókat, ügyészeket, egyetemistákat és ellenzéki politikusokat is megfigyelt a szerbiai Biztonsági és Információs Ügynökség (BIA). Ez a Radar oknyomozó hetilap által nyilvánosságra hozott dokumentumokból és sajtóértesülésekből derül ki. Az október 25-i választás utáni hatalomváltás óta egyre többen követelik a titkosszolgálat működésének kivizsgálását, vezetőinek felelősségre vonását és az ügynökség átalakítását.
A HVG beszámolója szerint a Radar dokumentumai azt mutatják, hogy a BIA június 12-től bírósági engedéllyel, kémkedés gyanújával figyelte meg a hetilap munkatársait. Az engedélyt július 15-én és szeptember 9-én meghosszabbították. A megfigyelés kiterjedt a belgrádi szerkesztőségre, a főszerkesztő és más újságírók lakására és autójára, és fizikai megfigyelést is alkalmaztak. Az intézkedéseket október 22-én, három nappal a választás előtt szüntették meg, miután Vladimir Orlic, a BIA igazgatója maga kérte a visszavonásukat, mert nem találtak kémkedésre utaló bizonyítékot. A dokumentumokról az al-Dzsazíra balkáni irodája is beszámolt.
A Szerbiai Független Újságírók Egyesülete (NUNS) Orlic azonnali leváltását, valamint a megfigyelést kezdeményezők, engedélyezők és végrehajtók felelősségének független kivizsgálását követelte. A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) és a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM) is elítélte a történteket. A BIA közleményében visszautasította a lehallgatással kapcsolatos állításokat, és a biztonsági helyzet destabilizálására tett kísérletnek nevezte azokat.
Az ügyészeket is figyelhették
A Radar szerint a BIA áprilistól októberig a szervezett bűnözés elleni ügyészség több munkatársának telefonbeszélgetéseit és e-mailjeit is ellenőrizte, hivatalosan szintén kémkedés gyanújával. A lap névtelen forrásai szerint a valódi cél az újvidéki vasútállomás előtetőjének 2024. novemberi leomlása miatt indult korrupciós nyomozás figyelése lehetett. A megfigyelt ügyészeken keresztül a BIA más ügyészségi vezetők beszélgetéseihez is hozzáférhetett. A Radar szerint ezeknek a megfigyeléseknek a leállítását az igazgató négy nappal a választás után kezdeményezte.
Milimir Lukic, a belgrádi fellebbviteli bíróság bírája a Vreme hetilapban szerdán megjelent elemzésében a BIA megszüntetését és egy új, demokratikus ellenőrzés alatt működő hírszerző ügynökség létrehozását sürgette. Szerint a titkosszolgálat rendkívül széles jogkörei mellett nincs érdemi ellenőrzés, és különösen súlyos, ha egy állami szolgálat azokat az ügyészeket figyeli meg, akiknek a bűncselekmények felderítése a feladatuk. Az ilyen gyakorlatot az állami intézmények elleni támadásnak nevezte.
Kémszoftverek és rejtett berendezés
A Vreme felidézte, hogy a belgrádi fellebbviteli bíróság kilenc egyetemista büntetőügyében jogerősen kizárta azokat a bizonyítékokat, amelyeket a BIA törvénytelen titkos megfigyeléssel, hangfelvétellel és lehallgatással szerzett. Az egyetemistákat a tavaly júniusi tüntetés után az alkotmányos rend elleni bűncselekmény előkészítésével vádolták. A SHARE alapítvány szeptemberben arról számolt be, hogy 2026 eleje óta legalább 14 ember telefonját vették célba fejlett kémszoftverekkel Szerbiában, köztük egyetemistákét, aktivistákét és ellenzéki politikusokét. Az egyik egyetemista telefonján a Pegasus, egy másik készüléken a NoviSpy programot azonosították, a megrendelőket azonban nem sikerült megállapítani. Október 30-án a belgrádi jogi kar egyik előadótermében, ahol korábban hallgatói gyűléseket is tartottak, egy lámpában elrejtett, hang- és képrögzítésre alkalmasnak vélt eszközt találtak. A rendőrség lefoglalta, de nem bizonyított, hogy a BIA helyezte el.
Átfogó átalakítást sürgetnek
Predrag Petrovic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója a Vremének azt mondta, hogy a 2012-ben hatalomra került Szerb Haladó Párt (SNS) fokozatosan politikai ellenőrzése alá vonta a hírszerzést, és a működés nagyrészt átláthatatlanná vált. Szerinte a titkosszolgálat egyes vezetői megpróbálhatnak kapcsolatot kiépíteni az új hatalommal, ezért az igazgató leváltása önmagában nem elég. Zagorka Dolovac szerbiai legfőbb ügyész október 29-én kötelező utasításban tiltotta meg a hivatalos dokumentumok megsemmisítését, mert olyan információk érkeztek, hogy egyes állami intézményekben, köztük a titkosszolgálatoknál iratokat tüntethetnek el. A szakértők a titkosszolgálati akták megnyitását is sürgetik, példaként a kommunista állambiztonsági iratok magyarországi nyilvánosságra hozatalát említve.
