Hosszas, mintegy 15 órás tárgyalássorozat után megállapodás született a brüsszeli EU-csúcson Ukrajna pénzügyi támogatásáról. Az Európai Unió 90 milliárd eurós hitelkeretet biztosít a következő két évre, ám ebben nem vesz részt minden tagállam: a 27-ből 24 ország vállalja a közös kölcsönt, míg Magyarország, Csehország és Szlovákia kimarad.
A döntés egyik kulcseleme, hogy a támogatást nem a befagyasztott orosz vagyon terhére, hanem közös uniós hitelfelvétellel oldják meg. Ez jelentős irányváltás ahhoz képest, hogy korábban több tagállam is a zárolt orosz pénzeszközök felhasználását szorgalmazta.
Miért nem az orosz vagyonból finanszíroznak?
A befagyasztott orosz vagyon felhasználását Belgium ellenezte a leghatározottabban, mivel az érintett összegek jelentős része – mintegy 180 milliárd euró – egy brüsszeli elszámolóháznál található. A belga kormány attól tartott, hogy Moszkva később jogi úton követelheti vissza ezeket az összegeket, ezért közös uniós garanciákat várt el.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a csúcs kezdete előtt arról beszélt, hogy a lefoglalt orosz vagyon felhasználásának ügye „halott”, ezt azonban akkor még több szereplő cáfolta. A tárgyalások végére mégis ez az álláspont érvényesült.
„A racionalitás kerekedett felül” – kommentálta a döntést Bart de Wever belga miniszterelnök.
A megoldást elsősorban Franciaország és Olaszország támogatta, míg Németország inkább a jóvátételi irányterősítette volna. António Costa, az Európai Tanács elnöke a találkozó után közölte: az EU nem zárkózik el a jóvátétel gondolatától, de annak jogi megoldásán tovább dolgoznak.
Orbán Viktor: sem az orosz vagyon, sem a közös hitel nem elfogadható
Orbán Viktor a csúcs után megismételte korábbi érveit, miszerint az orosz vagyon felhasználása azt jelentené, hogy az Európai Unió belépett a háborúba. Szerinte az is kiderült, hogy az uniós tagállamok magáncégeinek összességében több vagyona van Oroszországban, mint amennyi orosz vagyon Európában befagyasztva található, ráadásul a konstrukció jogilag nem védhető, mert „konfiskálásnak, elkobzásnak” minősülne.
A magyar miniszterelnök ugyanakkor a közös uniós hitelfelvételt is elutasította. Úgy fogalmazott, Magyarország nem vesz fel hitelt Ukrajna finanszírozására, mert szerinte „mindannyian tudjuk előre, hogy ezt a kölcsönt az ukránok a büdös életben nem fogják tudni visszafizetni”. Ezt az álláspontot Robert Fico szlovák miniszterelnök, valamint Andrej Babiš frissen újra kinevezett cseh kormányfő is támogatta.
Orbán Viktor azt hangsúlyozta, hogy így „összeállt a V3”, ugyanakkor nem tett említést arról, hogy Lengyelország, a visegrádi együttműködés negyedik tagja, élesen eltérő álláspontot képvisel. Ezt jól mutatja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcson tett brüsszeli látogatása után Varsóba utazott, ahol Karol Nawrocki elnökkel, majd Donald Tusk kormányfővel tárgyal.
Zelenszkij Brüsszelben hangsúlyozta: Ukrajna számára létfontosságú, hogy még idén megszülessen a megállapodás a pénzügyi támogatásról. A döntés értelmében ez ugyan megtörtént, de nem teljes uniós egységgel, ami hosszabb távon politikai következményekkel is járhat.
