Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén június 18-án újra Magyarország volt a vita középpontjában, ezúttal a gyülekezési szabadság és a gyermekvédelmi törvény módosítása kapcsán. A vita hátterét a magyar kormány által kezdeményezett törvénymódosítás adja, amely a gyülekezéshez való jogot úgy korlátozza, hogy az figyelembe veszi a gyermekvédelmi törvényt. Ennek értelmében „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti”.
Az ellenzék szerint a módosítás célja a Pride-rendezvények ellehetetlenítése, amiről a kormánypárti politikusok között is megoszlanak a vélemények. Míg Orbán Viktor miniszterelnök és néhány kormánypárti képviselő is elismerte a betiltási szándékot, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tagadta, hogy a Pride-ot tiltották volna be Magyarországon.
A Pride ellehetetlenítése az Európai Parlamentben már korábban is többször téma volt, legutóbb április 2-án, majd május 21-én a magyar átláthatósági törvény miatt.
Az Európai Bizottság álláspontja: „Nem szabad senkinek sem félni attól, hogy részt vegyen a Pride-on!”
Michael McGrath, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy a gyülekezési szabadság az uniós alapelvek egyik sarokköve. Kritikusan szólt a magyar törvénymódosításról:
„Az Alaptörvény módosításával a gyermekvédelem égisze alatt betilthatnak tüntetéseket, valamint mesterséges intelligenciával működő arcfelismerő-rendszerekkel azonosíthatják azon résztvevő demonstrálókat.”
McGrath üdvözölte, hogy a budapesti Pride mégis megrendezésre kerül, de hozzátette:
„Sajnos nem ignorálhatjuk, hogy az új törvény már olyan rendőrségi döntésekhez vezetett, amik LMBTQ-eseményeket betiltásához vezettek. Nem szabad senkinek sem félni attól, hogy a Pride-on részt vegyen.”
Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja a magyar jogszabályt, és több kérdésben tisztázást kért a magyar hatóságoktól.
McGrath felidézte, hogy a Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a gyermekvédelmi törvény miatt, amely az Európai Unió Bíróságán van. A bíróság főtanácsnoka úgy véleményezte, hogy a 2021-es gyermekvédelmi törvény sérti az uniós jogot.
„Az egyenlőség uniója vagyunk! Biztosítom Önöket abban, hogy az Európai Unió és az Európai Bizottság készen áll arra, hogy minden eszközt használjon, hogy az európai uniós jogot az unió egészében érvényesítsük”
– zárta felszólalását az ír biztos.
Az EP frakcióinak véleményei
Európai Néppárt (jobbközép): Tomas Tobé szerint a magyar nép joga a demokrácia és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása. A magyar kormányt kritizálta, mondván, Orbán fél az erősödő ellenzéktől és ezért ragaszkodik hatalmához. Felhívta az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy védjék a magyarok jogait és „ne tegyék lehetővé, hogy elrabolhassák a magyar demokráciát.”
Szociáldemokraták (S&D): Iraxte García Perez „szégyennek” nevezte a gyermekvédelmi törvényt és az autoriter hatalom megnyilvánulásának minősítette azt. Szerinte a kormány az intolerancia ideológiáját terjeszti a gyermekvédelem nevében, és felszólította a Bizottságot, hogy folytassa a 7-es cikk szerinti eljárást, és tartsa vissza az uniós forrásokat.
Patrióták Európáért (jobboldali-konzervatív): Gál Kinga szerint a viták „politikai boszorkányüldözés” és kettős mérce jellemzi az EP-ben Magyarországgal szemben. Kiemelte, hogy Magyarország kiáll a gyermekek védelméért a genderpropagandával szemben, és hogy a gyülekezési jog biztosított az országban.
Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR): Paolo Inselvini arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gyerekvédelmi törvény elleni támadások mögött egy ideológiai háború áll. Azt is megemlítette, hogy Brüsszelben abortuszellenes aktivistákat tartóztattak le, miközben Magyarországot kritizálják gyermekeinek védelme miatt.
Liberálisok: Fabienne Keller a „fittyet hányásnak” nevezte a magyar kormány uniós értékekkel szembeni magatartását, és sürgette a 7-es cikk szerinti eljárás folytatását, mivel szerinte „hét év alatt nem történt előrelépés”.
Zöldek: Terry Reintke kiállt a békés Pride mellett, és elítélte a betiltását. Szerinte Orbán „sok mindent betilthat, de az embereket és a szerelmet nem”, és felszólította az EP-t, hogy erős üzenetet küldjön a magyaroknak, és minél többen vegyenek részt a június 28-i budapesti Pride-on.
Baloldal: Konsztantinos Arvanitisz szerint Orbán „lépésről lépésre lebontja az alapvető értékeket Magyarországon”, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a jogállamiság érdekében.
Szuverén Nemzetek Európája (Mi Hazánk): Borvendég Zsuzsanna úgy véli, a magyar többségi társadalom nem homofób, hanem a hagyományos értékekhez ragaszkodik, és a gyülekezési jog nem korlátlan. A vitát „abszurd hisztériakeltésnek” nevezte.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris vitájáról szóló részletes cikket az Index oldalán olvashatják el.
