Lassan elmondhatjuk, visszatért Földünkre a hidegháború, és ez szó szerint is igaz. Ugyanis Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak elmondta, az orosz fenyegetés miatt a NATO megerősíti jelenlétét az Északi-sark térségében. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, mindenki számára régóta teljesen világos, hogy ez a mi területünk, ez a mi földünk.
Stoltenberg szerint Oroszország egyre aktívabb a térségben, sorra nyitják meg újra a szovjet időkben kiépített bázisokat, amelyeken legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek, ráadásul Kína is fokozott érdeklődést mutat az Északi-sarkvidék iránt. Ezért a NATO-nak is meg kell erősítenie jelenlétét.
A szövetség így elsőként tengerészeti felderítő és járőr repülőgépekbe ruház be, hogy pontos képet alkothasson arról, mi is zajlik fenn, a messzi északon. A régió stratégiai szempontból igen fontos a NATO-nak, mert döntő jelentőségű összeköttetés Európa és Amerika között, és itt a legkisebb a távolság Észak-Amerika és Oroszország között.
Azt azért tegyük hozzá, hogy az Északi-sark térsége gazdag természeti erőforrásokban, a jégpáncél alatt található például a világ földgázkészletének harmada és kőolajkészletének 16 százaléka, az éghajlata pedig a globális átlagnál háromszor gyorsabban melegedik, ami megkönnyíti az erőforrások kiaknázását és lehetőséget ad új kereskedelmi útvonalak megnyitására.
