Finnország ma bejelentheti csatlakozási szándékát a nyugati katonai szövetséghez, Svédország pedig hamarosan követheti példáját diplomaták és kormányzati tisztségviselők tájékoztatása szerint. A felvételi kérelmek hivatalos benyújtását követően gyors, pozitív elbírálás várható az atlanti szövetségesek részéről, mely már a közeljövőben lehetővé tenné NATO-erők telepítését a két ország területére annak ellenére, hogy a hivatalos taggá válást egy éves ratifikációs folyamat előzi meg.
Sauli Niinisto kijelentette: országa NATO-csatlakozása senki ellen nem irányul, ez nem egy zeró-összegű játék. A finn köztársasági elnök az Egyesült Királyság miniszterelnökével, Boris Johnsonnal való találkozója után nyilatkozott. A két ország vezetője kölcsönös segítségnyújtásról állapodott meg egymással, az erre vonatkozó politikai deklarációt tegnap szignálták.
Niinisto az orosz elnöknek is üzent: Vlagyimir Putyinnak tükörbe kellene néznie véleménye szerint, amennyiben Finnország úgy dönt, hogy kéri felvételét az Észak-atlanti Szövetségbe saját biztonsága növelése érdekében – írja a France24.com.
Oroszország nem nézi jó szemmel a NATO skandináviai bővítéséről szóló híreket, Moszkva többször figyelmeztette a finn és a svéd kormányt döntésük kockázataival kapcsolatban. Finnország belépésével katonailag is erősödne az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, másrészt pedig egy 1300 kilométer hosszú közös NATO-Oroszország határszakasz jönne létre Észak-Európában.
Moszkva válasza nukleáris fegyverek telepítése lehet a Baltikum és a Balti-tenger térségébe, ami tovább növelheti a feszültséget a két szembenálló katonai tömb között az ukrajnai háború árnyékában.
Finnország és Svédország hosszú ideje deklaráltan semleges államok, az ukrajnai orosz invázió azonban gyökeres fordulatot hozott az ottani politikai- és közgondolkodásban. Ma már mindkét ország közvéleménye támogatja államuk csatlakozását a NATO-hoz az ebből fakadó kockázatok ellenére.
