Úgy tűnik, Magyarország, illetve annak kormánya bizonyos tekintetben megpróbál nem részt venni bizonyos Oroszország elleni közös fellépésekben. Előbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy Magyarország ugyan hozzájárult, hogy az Európai Unió fegyvereket szállíthasson Ukrajnába, de nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását hazánk területén a kárpátaljai magyarok biztonságára hivatkozva.
Aztán kiderült, hogy az Európai Unió keleti blokkjához tartozó kilenc állam által életre hívott B9 a magyar fél aláírása nélkül küldte el az EU legfelsőbb szerveinek azt a nyílt levelet, melyben Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia elnöke azt kéri, hogy Ukrajna a lehető leggyorsabban az Európai Unió tagja legyen.
A B9 országaiból nyolc aláírta Ukrajna felvételét az Unióba, egyedül hazánk nem látta el kézjegyével a dokumentumot - a fotó még a B9 2021-es, bukaresti értekezletén készült (kormány.hu)
Magát a levelet a cseh köztársasági elnök, Miloš Zeman honlapján tették közzé, és még a kérdés óvatos kezelésére felszólító német külügyminiszter is támogatásáról biztosította az aláíró nyolc államot. Ezúttal a magyar kormány a rezsicsökkentés megvédésére hivatkozott az emberek többségének elküldött e-mailjében.
A kormány álláspontja az ukrán helyzetről tárgy megjelöléssel kelt levelükben rögzítik, „Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik". Mindezt úgy, hogy az európaiak és szövetségesei újabb szankciókat terveznek Moszkva ellen.
Ugyanis a francia elnöki hivatal bejelentette a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően – ide már nem is hívták meg a magyar felet –, hogy a napokban újabb szankciókat vezetnek be, hogy „a háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára”. Az újabb gazdasági lépéseket a tagországok pénzügyminiszterei szerda délután videókonferencián vitatják meg.
Egy több mint 60 kilométeres hadoszlop tart Kijev felé Fotó: orosz védelmi minisztérium sajtóosztálya
Az oroszok azonnal reagáltak, és kemény válaszlépéseket helyeztek kilátásba az Európai Unió Ukrajnát segítő lépései miatt. Egyrészt egy több mint 60 kilométeres hadoszlop tart Kijev felé, másrészt a Kreml szerint ezzel véget ért az 1945 utáni „békés európai integráció” korszaka. Az orosz külügyminisztérium már kemény – de közelebbről nem részletezett – válaszról beszél, és arról, hogy az EU nem tudja, hogy ezzel milyen kockázatot vállalt.
„Az Európai Unió lépései nem maradnak kemény válasz nélkül. Oroszország továbbra is az alapvető nemzeti érdekei szerint fog cselekedni, tekintet nélkül a szankciókra és a fenyegetésekre. Itt az ideje, hogy a Nyugat megértse, hogy a világgazdaság feletti kizárólagos dominanciája már rég a múlté” – olvasható az orosz külügyminisztérium közleményében, melyet az Interfax orosz hírügynökség hozott nyilvánosságra.
