Magyarország és Lengyelország március közepén nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben. A kereset alapját az adta, hogy az EU bizonyos jogállamisági feltételek teljesülése esetén hajlandó átutalni a két országnak járó részt a következő hétéves költségvetésből.
Nos, a magyar és lengyel beadvány elbukott, és az uniós bíróság a pénzek átadásához a jogállamisági feltételrendszert a megfelelő jogalapnak fogadták el. A bírói indoklás szerint mindez összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.
Mindez azt is jelenti egyben, hogy a perköltségeket Magyarországnak kell állnia, és az Európai Parlament és az Európai Tanács jogköltségét is meg kell fizetnie. Ráadásul ezen kívül nem kevesebb, mint 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást akaszthat meg a mostani döntés, ami nem kevesebb, mint 2550 milliárd forint a jelenlegi árfolyam alapján.
Ha ez nem lenne elég, akkor ehhez még hozzávehetjük azt is, hogy az Orbán-kormány helyreállítási terveit ráadásul még el sem fogadták, pedig a kormány elkezdte az előlegkifizetéseket, mint ahogy azt korábban is tette az uniós pályázatok esetében a költségvetés terhére.
