Az iráni háború kirobbanása alapjaiban rázta meg a globális gazdaságot, a hatások pedig mostanra a mindennapi élet szinte minden területén érezhetővé váltak. A legkritikusabb helyzet a műanyagiparban alakult ki: a G7 gazdasági portál jelentése szerint az alapanyagok ára alsó hangon 50-60 százalékkal emelkedett a konfliktus kezdete óta. Mivel a műanyag a modern csomagolástechnika és gyártás megkerülhetetlen eleme, a drágulás láncreakcióként gyűrűzik tovább az élelmiszeripartól kezdve az autógyártásig.
Megbénult ellátási útvonalak a Hormuzi-szorosnál
A válság gyökere a kőolajszármazékok elérhetőségében rejlik. A széles körben használt polimerek alapanyaga a kőolaj, az ellátási láncokat azonban kettévágta a Hormuzi-szoros lezárása. Ezen a stratégiai fontosságú útvonalon halad át a globális olajkínálat nagyjából 15 százaléka, amely gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra esett ki a rendszerből.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a Közel-Kelet nem csupán nyersolaj-exportőr, hanem a világ egyik legnagyobb műanyagipari feldolgozó központja is. A térség adja a globális polietilén-termelés 15 százalékát, a polipropilénnek pedig a 9 százalékát. A háborús blokád miatt ezek a késztermékek sem jutnak el az európai, így a magyar feldolgozókhoz sem, ami globális szinten szűkíti a kínálatot és hajtja fel az árakat.
Pánikvásárlás és licitháború
A hazai középvállalatok már nem csupán a magas költségekkel, hanem a fizikai áruhiánnyal is küzdenek. Egy kültéri műanyag játékokat gyártó magyar cég vezetője a G7-nek elmondta, hogy a háború első heteiben tapasztalt 20 százalékos drágulás mára az 50 százalékot is meghaladta. A piacon jelenleg a bizonytalanság az úr, a beszerzők pedig sokszor egymásra licitálnak a maradék készletekért.
„Tulajdonképpen pánikvásárlás van a piacon, és licitálunk az anyagért. Lassan már nem az a kérdés, hogy mennyiért tudja megvenni az ember, hanem az, hogy kap-e egyáltalán” – vázolta fel a drámai helyzetet a cégvezető.
A szakember szerint a folyamat végén a fogyasztók állnak, hiszen a gyártási költségek ilyen mértékű növekedését a vállalatok kénytelenek lesznek beépíteni a végtermékek árába, ami tovább fűtheti az amúgy is magas inflációt.
A hiánygazdaság réme fenyegeti a gyártókat
Az iparági elemzők szerint a jelenlegi „horrorár” még csak a kezdet lehet. Amennyiben a konfliktus elhúzódik, és a Hormuzi-szoros zárva marad, a termelési láncok elején tapasztalható hiány teljesen megakaszthatja a gyártást. Egy név nélkül nyilatkozó magyar cégvezető arra figyelmeztetett: hamarosan eljöhet az a pont, amikor hiába fizetnének a cégek bármekkora összeget, egyszerűen nem lesz elérhető alapanyag a piacon.
Ez a forgatókönyv nemcsak a műanyagtermékeket gyártókat érinti: a logisztika és az élelmiszeripar is bajba kerülhet, hiszen a csomagolóanyagok hiánya miatt a késztermékek kiszállítása is ellehetetlenülhet. A szakértők szerint jelenleg nincs reális alternatíva a közel-keleti import gyors kiváltására, így a magyar gazdaság szereplőinek tartósan magas árakra és akadozó ellátásra kell berendezkedniük.
