A CIB Bank elemzői szerint a magyar GDP 2025-ben várhatóan alig haladja meg az 1 százalékot, elsősorban a beruházási aktivitás csökkenése, a gyenge exportteljesítmény és a bizonytalan külső környezet miatt. Mint hangsúlyozták, a globális kereskedelempolitikai feszültségek következtében rendkívül nagy a bizonytalanság, ami a magyar gazdaság teljesítményére is negatívan hat. „Alapforgatókönyvünkben azzal számolunk, hogy az április elején bejelentett vámtételek mérséklődni fognak” – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, de hozzátette: „az elmúlt hetek eseményei így is tartós negatív következményekkel járhatnak a globális kereskedelemre.”
A CIB szerint a GDP-növekedés szinte biztosan nem fogja meghaladni az 1 százalékot 2025-ben, és ezt az év elején még optimistább előrejelzések is folyamatosan lefelé módosították. A külső környezetben is romló kilátásokat tapasztalnak: az euróövezet növekedése idén csak 0,7 százalék lehet, míg az Egyesült Államokban a vámemelések miatt egyszeri inflációs sokk várható, amely megnehezíti a gazdaságpolitikai döntéshozók dolgát.
„Az EKB-nál júniusban újabb kamatvágást várunk, de a Fed inkább kivár, mert az inflációs nyomás megfékezése most elsődleges” – hangsúlyozta a CIB elemzése.
A magyar gazdaságban a szolgáltatások jelentik az egyetlen hajtóerőt, ugyanis az ipar és az export teljesítménye gyenge, a mezőgazdaság és az építőipar pedig nem képes érdemben hozzájárulni a növekedéshez. A lakossági fogyasztás a stabil munkaerőpiac és a növekvő reálbérek révén viszont továbbra is támaszt nyújt a gazdaságnak. 2025-ben a fogyasztás reálértelemben 3,7 százalékkal nőhet.
A munkaerőpiac ellenálló maradt a lassuló gazdasági környezet ellenére: a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra csökkent, a bérek pedig továbbra is 9 százalék körüli növekedést mutatnak. Ez 4–5 százalékos reálbér-emelkedést eredményezhet az év egészében.
Az inflációs nyomás és a forint árfolyamának érzékenysége miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem tud kamatot csökkenteni a nyár végéig. Az alapkamat továbbra is 6,5 százalékon áll, és a jegybank csak ősszel nyúlhat hozzá, feltéve, hogy az inflációs és kockázati kilátások nem romlanak. A szakértők szerint a forint árfolyama tartósan a 400–420-as sávban mozoghat, a középtávú trend pedig a fokozatos nominális leértékelődés felé mutat - elemezte a hvg.
