Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely előírja, hogy minden magyarországi településen biztosítani kell a készpénzfelvétel lehetőségét - írta a Pénzcentrum. A döntés hátterében a készpénzhasználathoz való jog alkotmányos megerősítése áll, amelyet alig másfél hónappal korábban fogadott el a parlament. A jogszabály új szintre emeli a hazai pénzforgalmi infrastruktúra fejlesztését: a legkisebb falvakban is kötelezővé válik a bankautomaták telepítése.
A törvény értelmében a bankok közösen is működtethetnek ATM-eket, az önkormányzatoknak pedig ingyenesen kell helyszínt biztosítaniuk a gépek elhelyezéséhez. Ez az együttműködés nem választható opció: még ha egy település nem tud is megfelelő feltételeket kínálni, a pénzintézeteknek akkor is gondoskodniuk kell a telepítésről.
A Magyar Nemzeti Bank felügyeli a törvény végrehajtását, és súlyos szankciókat alkalmazhat azokkal a pénzintézetekkel szemben, amelyek nem teljesítik a kötelezettségeiket. A büntetések mértéke sávosan emelkedik: az első három hónap után 5 millió forintról indulnak, és negyedévente nőnek. Ha a helyzet két évig nem rendeződik, akár 150 millió forintra is rúghat a bírság összege. A már működő ATM-ek indokolatlan megszüntetése esetén külön szankciók is életbe lépnek: ezek 2 és 200 millió forint közötti összegeket érhetnek el.
Bár a bankszektor hivatalosan visszafogottan és konstruktív javaslatokkal reagált a kormányzati döntésre, szakmai körökben komoly kritikák fogalmazódtak meg az új szabályozással kapcsolatban. Szakértők szerint az intézkedés nem ösztönzi a modern pénzügyi kultúra fejlődését, sőt, épp ellenkezőleg: a készpénzhasználat további megerősödését eredményezheti.
Érvelésük szerint a készpénzforgalom fenntartása jelentős társadalmi költséggel jár, amely a magyar GDP mintegy 0,8 százalékát emészti fel. A bankautomaták országos bővítése emiatt nemcsak gazdaságilag kérdőjelezhető meg, de a pénzügyi digitalizációval is ellentétes irányt képvisel. A banki szakemberek szerint a készpénzhasználat helyett inkább az elektronikus fizetési megoldások fejlesztését kellene előtérbe helyezni, hiszen ezek biztonságosabbak, átláthatóbbak és költséghatékonyabbak a hagyományos módszereknél.
A kritikus hangok szerint a kormányzati döntés mögött nem gazdasági, hanem politikai megfontolások állnak. A készpénzhez való hozzáférés garantálása egyfajta szimbolikus gesztus lehet a vidéki szavazók felé, miközben az intézkedés gyakorlati kivitelezése komoly kihívásokat rejt magában mind a bankok, mind az önkormányzatok számára.