A Spar Magyarország a legújabb kormányzati árrésstop miatt drámai intézkedéseket hozott, amelyek komoly hatással lehetnek a kereskedelmi gyakorlatukra és a dolgozók számára is - írta a Portfolio. Az intézkedés havi szinten 1,5 milliárd forintos veszteséget jelent a vállalat számára, és ha a szabályozási környezet nem javul, a cégvezetés további lépések megtételére kényszerülhet. A Spar vezetősége belső levelet küldött a dolgozóinak, amelyben részletesen kifejtik a helyzetet, és arra kérik a munkatársakat, hogy fogadják el a közelgő változásokat.
Az árrésstop hatásai a Spar működésére
A Spar Magyarország a közelmúltban belső levélben tájékoztatta dolgozóit, hogy az árrésstop, amelyet a kormány vezetett be, rendkívüli terheket ró a vállalatra. A legújabb szabályozás havi szinten 1,5 milliárd forintos veszteséget eredményez a cég számára. Heiszler Gabriella, az elnök-ügyvezető igazgató, és Vonier Eduard, ügyvezető igazgató közleményükben kiemelték, hogy 2024 volt a harmadik olyan év, amikor a Spar veszteséget könyvelhetett el.
A levélben az is szerepel, hogy az árrés nem egyenlő a haszonnal, hiszen a kiskereskedelmi különadó és más költségek miatt az árrés csupán egy kis része fedezi a működési költségeket. A vezetőség úgy véli, hogy a fennmaradó összeg nem elégséges a bérköltségek, rezsiköltségek, közterhek és üzleti bérleti díjak fedezésére.
A vezetőség arra figyelmeztetett, hogy az árrésstop következményeként változtatni fognak kereskedelmi gyakorlatukon, és a dolgozókat arra kérik, hogy fogadják el ezeket a változásokat nyitottan.
Árrésstop rendelet: részletek és következmények
A kormány által bevezetett árrésstop hatásai az egész élelmiszerkereskedelmi szektort érintik. A rendelet értelmében az érintett termékek árrése nem haladhatja meg a januári átlagos árrést, és legfeljebb 10 százalékos mértékben korlátozható. A kormány arra is figyelmeztet, hogy a kereskedők a saját márkás termékek forgalmazásában is korlátozásokra számíthatnak, hogy megakadályozzák a veszteségek további növekedését.
Az árrésstopban érintett termékek közé tartoznak az alapvető élelmiszerek, mint a csirkehús, sertéshús, tej, vaj, tojás, cukor és különböző lisztek. A rendelet szerint a kereskedőknek folyamatosan elérhetővé kell tenniük ezeket a termékeket, és ha új termékeket kezdenek forgalmazni, figyelembe kell venniük a tavalyi év átlagos forgalmát az árrés és arányosítás meghatározásánál.
A kereskedelmi láncok reagálása
A bevezetés napján több nagy kereskedelmi lánc is reagált a szabályozásra. A Spar például korlátozást vezetett be a vásárlható mennyiség tekintetében: a mérendő termékek esetében 3 kg, egyéb termékek esetében pedig 10 darab vásárlására adtak lehetőséget. A Tesco a tejtermékek esetében korlátozta a vásárolható mennyiséget, míg a Lidl esetében nem engedélyezték az árrésstopos termékek vásárlását, ha a vásárló áfás számlát kér.
Az árrésstop hatása a kisboltokra
Neubauer Katalin, a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára figyelmeztetett, hogy az árrésstop a kisboltok számára komoly problémát jelenthet, mivel azok gyakran a nagykereskedőktől szerzik be az élelmiszereket, akikre a szabályozás nem vonatkozik. Ezáltal a kisboltok a diszkontokból és szupermarketekből kénytelenek beszerezni termékeiket, ami még nehezebb helyzetbe hozza őket.
Mi vár ránk a jövőben?
A kormány és a kereskedelmi láncok egyaránt próbálnak reagálni a nehéz helyzetre. Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a kormány folyamatosan figyeli a helyzetet, és ha szükséges, további intézkedéseket hoznak. Elmondása szerint az árrésstop alatt több mint 1000 terméknél tapasztaltak árcsökkenést, és az átlagos árcsökkenés 16 százalék körül mozog. Ha a kereskedők keresztátárazási gyakorlatot alkalmaznak, a kormány felléphet a kereskedelmi gyakorlatok ellen.
A jövőben a kis- és középvállalkozások, valamint a nagy kereskedelmi láncok számára is komoly kihívások elé néznek. Az árrésstop hatása hosszú távon is éreztetni fogja magát, és mind a kiskereskedők, mind a fogyasztók számára új kihívásokat jelenthet.
