A hazai turizmus új rekordéve volt a tavalyi, soha ennyien nem utaztak Magyarországra külföldről, soha nem pihent ennyi hazai vendég az országhatáron belül és soha nem keletkezett ennyi bevétel a szálláshelyeken – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) elnöke a turizmus 2024. évi előzetes eredményeit értékelő sajtótájékoztatón hétfőn.
Hozzátette: a vendégéjszakák számának növekedése Magyarországon 150 százalékkal haladta meg az uniós átlagot, a versenytársakat minden mutatóban felülmúlta az ország.
Tavaly minden korábbinál több, 18 millió turistát fogadtak a magyarországi szálláshelyek, ez 11 százalékos növekedés 2023-hoz képest, ezen belül 9,3 millió belföldi, és 8,7 millió külföldi vendég érkezett.
A turisták által eltöltött 44,2 millió vendégéjszakán belül nagyjából 50-50 százalékos a belföldiek és külföldiek aránya.
A siker kulcsa
A kiemelkedő eredmények okaként az elnök az adatvezérelt turisztikai döntéshozatalt, az influenszer-kampányokat, és a budapesti repülőtér magyar tulajdonba kerülését emelte ki.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tavaly nagyjából 17 millió utas fordult meg, ami több mint 17 százalékos növekedést jelent.
Tavaly Budapest minden korábbit meghaladó, 24 százalékos növekedéssel csaknem 6 millió külföldi turistát vonzott.
Budapesten a szolgáltatók bevétele 20 százalékkal nőtt, és a fővárosban keletkezik a külföldiek által eltöltött magyarországi vendégéjszakák 60 százaléka.
Vidéki sikerek és a Balaton népszerűsége
A szálláshelyek bevétele országosan 2023-ban 906 milliárd forint volt, tavaly 1050 milliárd, ami 16 százalékos növekedés.
A vendéglátóhelyek bevételei 11 százalékos növekedéssel elérték a 2005 milliárd forintot.
A vidéki szolgáltatók is jelentős mértékben részesültek a rekordévből.
A hazai térségek forgalmát látványosan húzták a fürdővárosok, az 5 legtöbb vendégéjszakát elért település: Siófok, Hajdúszoboszló, Hévíz, Balatonfüred és Zalakaros.
A Balaton térségébe 7 százalékkal több, 3 milliót meghaladó számú vendég érkezett, az ottani szálláshelyek adták a vidéki vendégforgalom egyötödét.
SZÉP-kártya: a belföldi turizmus motorja
A SZÉP-kártyára 454 milliárd forint feltöltés érkezett, és 432 milliárd forint költést regisztráltak. A turisztikai célú költések értéke 9 százalékkal nőtt.
Turizmus: gazdasági motor és jövőbeni célok
A magyar gazdaság motorja a turizmus, az ágazat teljesítménye minden negyedévben felfelé húzta a GDP-t, nemzetgazdasági hozzájárulása csaknem 13 százalékot tesz ki.
A folyó fizetési mérleg tavalyi 5 milliárd eurós többletének 80 százalékát várhatóan a turizmus adja.
Guller Zoltán szerint, ha ilyen ütemben erősödik a szektor, akkor akár már 2030 előtt elérhető lesz a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában kitűzött 20 milliós vendégszám, 50 millió vendégéjszaka, és 16 százalékos GDP-hozzájárulás.