A költségvetés végső verzióját december 17-én véglegesítették, miután több módosítást is elfogadtak - számolt be róla a Telex.
A költségvetés fő számai kisebb csökkenést mutatnak. Az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 42 851 milliárd forintra módosult az eredeti 42 862 milliárd forint helyett. A bevételi oldal szintén csökkent, 38 728 milliárd forintra, a korábban tervezett 38 739 milliárd forinthoz képest. A hiány ugyanakkor változatlan maradt, 4122 milliárd forint lesz.
A szavazás előtt Varga Mihály pénzügyminiszter búcsúbezédében háláját fejezte ki a kormánypárti képviselők támogatásáért, és az ellenzéki kritikákra is reagált: „Bármilyen jó költségvetést is rakott össze a kormány, mindig lehetett számítani a tiltakozásukra.” - írta a Telex.
Január 1-jével a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium összeolvad, és Nagy Márton irányítja majd az új intézményt. Varga Mihály márciusban átveszi a Magyar Nemzeti Bank vezetését Matolcsy Györgytől, erről így nyilatkozott: „Nem teszi le a lantot, csak hangszert vált.”
A kormány a költségvetést „békeköltségvetésnek” nevezte el, amely a gazdaság, a bérek és a fogyasztás növekedésére épít. A tervek szerint a GDP 3,4%-kal, a lakossági fogyasztás pedig 3,9%-kal emelkedhet. Azonban a Költségvetési Tanács és az MNB is óvatosságra intett, rámutatva a lehetséges kockázatokra. Az MNB legfrissebb előrejelzése szerint 2024-ben a gazdasági növekedés várhatóan csak 0,3–0,7% lesz.
Bár a költségvetés optimista előrejelzésekkel számol, a szakértők figyelmeztetnek, hogy a tervek könnyen meghiúsulhatnak, ha a GDP-növekedés elmarad vagy az euró árfolyama 400 forint felett marad.
Az év végi parlamenti ülésszak során a képviselők 27 jogszabályról szavaztak, köztük az Alaptörvény és a választási törvény újabb módosításáról is.
Korábban itt számoltunk be arról, hogy Varga Mihály lett az MNB elnöke és arról is, hogy bemutatta új csapatát.
