2019 júniusában debütált a köznyelv által csak szuperállampapírnak elkeresztelt MÁP plusz, ami több mint 5000 milliárd Ft lakossági befektetést vonzott a maga 4,95%-os éves hozamajánlatával. A forintgyengülés azonban csúnyán elrontotta a szorgos megtakarítók örömét. A bankmonitor.com szakértői segítségével megnéztük, vajon mi és miért történt.
A MÁP plusz lépcsőzetesen emelkedő kamatozást kínál a magánszemély megtakarítóknak: 3,5%-os éves kamatot fizet az első félévben, majd az 5. évben már 6%-ot. Ha pedig valaki a lejáratig megtartja, akkor éves átlagban 4,95%-ot kereshet vele, ami a mai világban kimagasló hozamnak számít. Ráadásul ami különösen csábító lehetett a befektetőknek, az az, hogy az első évben kétszer, majd évente egyszer kamatveszteség nélkül eladható ez az állampapír, vagyis még 5 éves teljes lekötést sem kell vállalni.
Úgy tűnt, a szuperállampapír szárnyalni fog, és 2020 végéig, alig több mint másfél év alatt 5 000 milliárd Ft-ot vásárolt belőle a magyar lakosság. És akkor alaposan elrontotta a hangulatot a forintgyengülés, amit a fokozatos gyengülést követően hirtelen sebességet váltva komoly leértékelődés követett, és 2021. március 22-ig 7,1%-ot gyengült éves átlagban.
Ha valaki viszont az állampapír helyett a bevezetésekor inkább az eurót választotta, lényegesen jobban járt. Nos, ezt számosítsuk is: 1 millió Ft-nyi befektetéssel a szuperállampapír tulajdonosok 2021. március 22-én 1 076 399 Ft-nál tartanak, míg az eurót választók 1 132 511 Ft-nál, sőt, egy eurós lakossági állampapír esetén már 1 157 129 Ft-nál tartanak, vagyis dupla a hozama. Persze semmi nem garantálja, hogy 3 év múlva is az eurót választók lesznek nyerő pozícióban.
A szakértők azt javasolják, hogy megtakarításainkat érdemes megosztani és ez nem csak országon belül igaz, hanem az egyes devizák között is. Kiegyensúlyozottság és megfontoltság hozhat hosszú távon eredményt. Minél hosszabb távon gondolkodunk, annál nagyobb szerepet kap, hogy ne feltétlen csak forintmegtakarításunk legyen.
