Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a Nemzetgazdasági Minisztérium által bejelentett, 2025-re várhatóan 4 774 milliárd forintos költségvetési hiányhoz igazította finanszírozási tervét. A korábbi terveknél 651 milliárd forinttal nőtt a finanszírozási igény, melyet elsősorban nemzetközi devizakötvény-kibocsátással kívánnak fedezni.
Az ÁKK közlése szerint a 3 milliárd eurós devizakibocsátás ugyan meghaladja a többletigényt, de indokolt, mivel a devizakötvények gyorsan és könnyen elérhető, optimális finanszírozási eszközt jelentenek jelenleg. Ezzel párhuzamosan csökken a forintkötvények és lakossági állampapírok kibocsátási terve, tekintettel a hazai hozamok emelkedésére.
A GDP-arányos nettó kibocsátás az előző évek átlagánál valamivel magasabb, 5,3 százalékra nő a korábbi 4,7 százalékról, de még mindig alatta marad a 2020–2024-es időszak átlagnak.
A főbb változások a következők:
- Az intézményi forintkötvény aukciós kibocsátás 4 258 milliárdról 4 085 milliárdra csökkent,
-
A lakossági állampapír kibocsátási terv 5 595 milliárdról 5 023 milliárdra mérséklődött,
- A devizafinanszírozási terv pedig 1 558 milliárdról 2 833 milliárdra nőtt.
Összességében az éves bruttó kibocsátások mértéke 12 503 milliárdról 12 985 milliárd forintra emelkedik.
Az ÁKK szerint a devizaadósság aránya a teljes államadósságon belül az év végére megközelítheti a 30 százalékos benchmarkot, de a következő időszakban várhatóan ismét a korlát alá csökken majd.
Az ÁKK és a Nemzetgazdasági Minisztérium friss adatai alapján a finanszírozási struktúra módosítása a változó piaci környezethez igazodik, miközben figyelembe veszi a költségvetési hiány növekedését – áll az Economx cikkében.
