Aggasztó adatokkal szolgált az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata: az idei volt a mérések kezdete óta a második legmelegebb március Európában. A kontinens átlaghőmérséklete 5,88 Celsius-fok volt, ami döbbenetes mértékben, 2,27 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti referenciaidőszak átlagát.
Globális szinten a hónap a negyedik legmelegebb márciusként vonul be a történelembe, 13,94 fokos átlaghőmérséklettel.
Rekordokat döntő vizek és olvadó jég
A felmelegedés nemcsak a szárazföldön, hanem az óceánokon is drasztikus méreteket öltött:
-
Tengervíz-hőmérséklet: A globális tengerfelszíni átlaghőmérséklet elérte a 20,97 Celsius-fokot, ami a márciusi adatok tekintetében a valaha mért második legmagasabb érték.
-
Sarkvidéki jég: Rekord alacsony tengerijég-kiterjedést regisztráltak az Északi-sarkvidéken. A jég mennyisége 5,7%-kal maradt el az átlagtól, ami a mérések kezdete óta a legalacsonyabb március havi érték.
Szélsőségek szorításában: Árvíz és hőhullám
Bár Európa nagy része az átlagosnál szárazabb volt, a kontinens déli és északi peremén nem ez volt a jellemző. A Földközi-tenger térségében és Skandináviában heves esőzések okoztak súlyos árvizeket, jelezve a csapadékeloszlás egyre kiszámíthatatlanabbá válását.
Világszerte is nagy volt a szórás: míg az Egyesült Államok nyugati részét hosszan tartó hőhullám sújtotta, addig Alaszka, Kanada és Északnyugat-Szibéria egyes részein szokatlanul hideg időjárást mértek.
Tartós nyomás alatt az éghajlat
Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója szerint az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy az éghajlati rendszerünk tartós és egyre növekvő nyomás alatt áll. A műholdak, hajók és meteorológiai állomások milliárdnyi adatából összeálló kép azt mutatja, hogy az iparosodás előtti szinthez képest már közel 1,5 Celsius-fokos a globális melegedés (márciusban 1,48 fok volt az eltérés).
A szolgálat jelentése emlékeztet: a legmelegebb márciust tavaly, 2024-ben jegyezték fel, és a jelenlegi trendek nem sok jót ígérnek a nyári időszakra nézve sem.
