Az idei nyár extrém hőmérsékletei Magyarországon és Közép-Európában példát szolgáltatnak arra, hogyan alakítják a klímaváltozás által megnövekedett hőmérsékletek a légköri vízforgalmat. A melegebb légkör kevesebb felhőt és magasabb besugárzást eredményezett, ami hozzájárult az elhúzódó, forró és száraz időszakok kialakulásához, míg szeptemberre intenzív esőzések és árvizek sújtották a régiót - összegezte a 24.hu.
A HungaroMet Zrt. elemzése szerint 2024 volt a legmelegebb nyár Magyarországon a mérések kezdete óta. A rendkívüli hőmérsékleteket három fő tényező váltotta ki: a gyorsan felmelegedő légkör, amely csökkentette a felhőzetet és növelte a besugárzást, a Hadley-cella sivatagi ágának északra tolódása, ami Európa-szerte hőhullámokat okozott, és a Rossby-öv elmozdulása, amely elzárta a nedvességet szállító trópusi levegőt.
A nyár végén a légkör kezdett telítődni a lehűlés hatására, és a Szahara feletti meleg levegő Európa fölé áramlott, jelentős csapadékot okozva. A Boris-ciklon hatására Közép-Európában rendkívüli árvizek alakultak ki, amelyek példázzák, hogy a globális felmelegedés nem csupán forróságot, hanem extrém csapadékot is eredményezhet.
Címkék:
#Klímaváltozás
