A Guardian beszámolója szerint a valaha készült legnagyobb tanulmányegyüttes arra jutott, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek szinte minden fontos szervrendszer károsodásával összefüggésbe hozhatók, és egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a globális egészségre -írta a Telex. A Lancetben megjelent három kutatás összesen 104 korábbi vizsgálat eredményeit elemezte, ezek közül 92 talált kapcsolatot az ilyen élelmiszerek fogyasztása és egy vagy több krónikus betegség, valamint a korai halálozás fokozott kockázata között.
A test szinte minden rendszerére hatással lehet
A São Pauló-i Egyetem kutatója, Carlos Monteiro, a tanulmányok egyik szerzője úgy fogalmazott: a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakorlatilag a test összes szervrendszerét érinthetik.
„A bizonyítékok erősen azt mutatják, hogy az emberek biológiailag nem alkalmazkodtak ezek fogyasztásához” – mondta.
Monteiro és kollégái hozták létre a Nova-besorolási rendszert, amely az élelmiszereket annak alapján kategorizálja, mennyire estek át ipari feldolgozáson. A negyedik kategóriába tartoznak az ultrafeldolgozott termékek, például a csomagolt nassolnivalók vagy a szénsavas üdítők, amelyek gyakran magas kalóriatartalommal és alacsony tápértékkel rendelkeznek.
A kutató szerint ezek a termékek tudatos marketingstratégiák miatt kerültek a mindennapi étrend középpontjába, kiszorítva a feldolgozatlan élelmiszereket, miközben a gyártók fő célja a profit maximalizálása.
Heves viták és szakpolitikai javaslatok
A Nova-rendszer kapott kritikát is: egyes szakértők szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek kategóriája túlságosan tág és pontatlan, mások pedig úgy vélik, a jelenlegi egészségügyi intézkedések – például a cukor- és sófogyasztás csökkentésére irányulók – elegendőek lennének a kockázatok mérséklésére.
A második tanulmány a gyártás és marketing szabályozásának szükségességét hangsúlyozza. A harmadik kutatás pedig arra mutat rá, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek térnyerését nem az egyéni döntések, hanem inkább a globális vállalatok befolyása mozgatja. A tanulmányok szerint mindez hozzájárul a krónikus betegségek „világjárványához”, amelynek gyökere, hogy a nagyvállalatok a profitot az egészség elé helyezik.
Mit jelent ez a fogyasztók számára?
A Lancet elemzése azt a képet rajzolja ki, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek folyamatos térnyerése globális szintű egészségügyi kérdéssé vált, amelyet nem lehet kizárólag egyéni döntésekre vagy táplálkozási trendekre visszavezetni. A kutatók szerint a helyzet csak akkor enyhülhet, ha a szabályozás, a marketing és a gyártási gyakorlat egyaránt változik.
A mostani eredmények újabb lökést adhatnak a szakpolitikai vitáknak, miközben a kutatók szerint a probléma sürgős beavatkozást igényel — még ha a nagyvállalati érdekek miatt ez nem is könnyű feladat.