A feldolgozott élelmiszerek ízének fokozására számos adalékanyagot használnak, köztük az egyik legvitatottabb a mononátrium-glutamát (MSG). Bár az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség (FDA) „általában biztonságosnak” minősítette, egyes fogyasztóknál kellemetlen tüneteket válthat ki, amit gyakran „MSG-szindrómaként” említenek - írta a Femina.
Hol találkozhatunk MSG-vel?
Az MSG a glutaminsav egy formája, amely természetes módon is előfordul például paradicsomban és sajtokban. Az 1908-ban Japánban felfedezett anyagot ma széles körben alkalmazzák fagyasztott készételekben, levesporokban, fűszerkeverékekben és feldolgozott húskészítményekben. Az adalékanyagot az E621 kóddal jelölik a csomagoláson.
Milyen hatásai lehetnek?
Az MSG érzékenységet mutató személyeknél fejfájás, kipirulás, izzadás, zsibbadás, gyengeség és hasi diszkomfort jelentkezhet a fogyasztás után. Kutatások szerint a napi 3 grammot meghaladó bevitel magasabb kockázatot jelenthet a fejfájásra és a vérnyomás emelkedésére. A Harvard Health Publishing szerint a népesség kevesebb mint 1%-a érzékeny az MSG-re, de az érintettek számára fontos a tudatos fogyasztás.
Mely ételek tartalmazzák leggyakrabban?
Az MSG leginkább ultrafeldolgozott termékekben fordul elő, például:
-
csipszek
-
mirelit ételek
-
levesporok
-
instant tészták
-
feldolgozott húskészítmények
Ezen túlmenően hidrolizált fehérje, élesztőkivonat vagy szójafehérje-izolátum tartalmú élelmiszerek esetén is előfordulhat MSG, de ezek címkéjén nem mindig kötelező jelölni.
Hogyan csökkenthetjük a bevitelét?
A legegyszerűbb módszer, ha minél több friss, feldolgozatlan ételt fogyasztunk, és tudatosan olvassuk a termékek összetevőit. Az EFSA a napi elfogadható beviteli mennyiséget testsúly-kilogrammonként 30 milligrammban határozta meg – egy 68 kilogrammos ember számára ez körülbelül 2 grammnak felel meg.