A HungaroMet friss összesítése szerint 2025 nyara Magyarországon a hetedik legmelegebb és a nyolcadik legszárazabb volt 1901 óta. A hőmérsékleti és csapadékrekordok egyszerre mutatják, hogy az idei nyár nemcsak forró, hanem különösen száraz is volt.
Rekordmeleg hónapok
Az évszak középhőmérséklete országosan 22,06 Celsius-fok volt, ami 1,22 fokkal haladta meg a 1991–2020 közötti átlagot (20,84 °C).
-
Június: +2,5 fokos anomália – a második legmelegebb június 1901 óta.
-
Július: +0,7 fokos eltérés.
-
Augusztus: +0,5 fokos eltérés.
Az Alföld középső és déli részén több helyen 23 fok feletti középhőmérsékletet mértek, míg a hűvösebb, 20 fok alatti értékek csak az Északi-középhegységben fordultak elő.
A szárazság súlyosabb következmény
Az évszak csapadékösszege országos átlagban 119 milliméter volt, ami a klímanormál csupán 59 százaléka (1991–2020: 203,1 mm). Ez a nyolcadik legszárazabb nyárnak felel meg 1901 óta.
-
Június: 83 százalékkal kevesebb eső az átlagnál – a legszárazabb június a XX. század eleje óta.
-
Július: 15 százalékos csapadékhiány.
-
Augusztus: 23 százalékkal kevesebb eső.
A legnagyobb mennyiséget Sopron Muck-kilátón (309,3 mm), a legkisebbet Kakucson (39,6 mm) rögzítették. Az ország középső és déli részén rendkívül súlyos volt a helyzet: sok helyen 80 mm alatt, helyenként pedig 50 mm alattmaradt a teljes nyári csapadékmennyiség.
Baranya déli része és a Duna–Tisza köze kiemelten érintett: itt a HungaroMet szerint 2025 nyara volt a legszárazabb 1901 óta.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A tartós hőség és csapadékhiány együtt fokozza az aszályveszélyt, ami súlyosan érinti a mezőgazdaságot és a vízgazdálkodást. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben az ilyen szélsőséges időjárási minták egyre gyakoribbak lehetnek.
