Az Orbán-kormányok három egykori miniszterét, Navracsics Tibort, Trócsányi Lászlót és Tuzson Bencét hallgatta meg pénteken a végrehajtási ügyeket feltáró vizsgálóbizottság. A legélesebb szóváltás Navracsics és a testület mi hazánkos elnöke, Toroczkai László között zajlott: az elnök többször hárítással vádolta a volt minisztert, aki végig azt hangsúlyozta, hogy a végrehajtói rendszer nem hozzá tartozott.
Toroczkai többször is hárítással vádolta Navracsicsot
Navracsics 2010 és 2014 között volt közigazgatási és igazságügyi miniszter. Azt mondta a minisztérium akkori szervezeti és működési szabályzata az igazságügyért felelős államtitkárra bízta a végrehajtási rendszert, ő maga csak közvetve látott rá a végrehajtói kamarára, és emlékei szerint annak elnökével sem találkozott. Elismerte ugyanakkor, hogy az 1995 óta örökölt rendszer gondjait már akkor érzékelték, különösen a végrehajtói pályázatok „bizonytalan volta” tűnt fel nekik. Toroczkai erre arra kérte, ne hárítson, hiszen szerinte nyilvánvalóan rendszerszintű problémák voltak.
„A morális leckéztetést tudomásul veszem, bár nem tartom célravezetőnek.” – mondta Navracsics Tibor.
A volt miniszter szerint ciklusa végére csökkent a végrehajtások száma, amihez a devizahiteleseket segítő kormányzati lépések is hozzájárultak. Arra a kérdésre, hogy tett-e javaslatot a helyzet orvoslására, azt felelte: a gondok már 2010 előtt felszínre kerültek, akkor már több százezer kétségbeesett adóssal és hitelessel kellett szembenézniük. A végrehajtói munkadíjakról azt mondta, ezek „nem jelentek meg a horizonton” számára. „Sajnos az adósoknak a horizontján megjelent, miniszter úr” – vágott vissza Toroczkai. Amikor a bizottság tiszás alelnöke, Gyöngyösi István rákérdezett, hogy akkor Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár volt-e a felelős a problémákért, Navracsics ezt nem ismerte el, a hárítás újabb vádjára pedig így reagált:
„Nem hárítok, az igazat mondom.” – mondta Navracsics Tibor.
Trócsányi a Google-ben kereste meg leendő államtitkárát
A 2014 és 2019 között igazságügyi miniszterként dolgozó Trócsányi László esetében Toroczkai arra volt kíváncsi, ki ajánlotta neki Völner Pált igazságügyi államtitkárnak. „Meg kellett néznem Google-ban, hogy ki az, akinek van jogi doktorátusa, megmondom őszintén, nem volt sok” – felelte Trócsányi, hozzátéve, hogy korábban nem találkoztak, Völnernek viszont volt államtitkári tapasztalata. Határozottan állította, hogy nem tudott Völner szerepéről a végrehajtók kinevezésében. A tiszás Molnár Zoltán kérdésére elmondta, hogy Schadl György kari elnököt a megválasztása utáni bemutatkozó látogatáson ismerte meg, és elismerte azt is, hogy 2021-ben, napokkal Schadl letartóztatása előtt felhívta őt. Ezt személyes ügynek nevezte: saját ingatlanvásárlásával kapcsolatban kérte ki a véleményét egy végrehajtási szakkérdésben.
Tuzson szerint a kérdés túlmegy a bizottság hatáskörén
Tuzson Bence röviden annyit mondott, hogy amikor 2023-ban átvette a tárcát, a végrehajtók felügyelete már a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH) tartozott, így végrehajtókkal egyáltalán nem került kapcsolatba. Gyöngyösi a meghallgatás végén arról kérdezte, terhel-e politikai felelősség korábbi minisztereket és államtitkárokat a visszaélések miatt. „Szerintem ez a feltett kérdés meghaladja ennek a bizottságnak a hatáskörét” – válaszolta Tuzson. Toroczkai azonnal közbeszólt: mivel a politikai felelősség feltárása is a testület dolga, jogosnak tartotta a kérdést. „Az ön megjegyzése, amit az én mondanivalómra tett, egy tipikus tiszás megjegyzés volt” – reagált Tuzson.
