Molinóval tiltakozók fogadták szerdán Debrecenben a Hungarian Battery Days 2026 akkumulátoripari konferencia résztvevőit. A megnyitóra időzítve Tárkányi Zsolt, a Tisza debreceni országgyűlési képviselője Facebook-bejegyzésben bírálta a rendezvényt, és újabb pontokat hozott nyilvánosságra abból a szándéknyilatkozatból, amelyet az akkori Fidesz-kormány kötött a kínai CATL-lel.
A demonstrálók a tanácskozásnak helyet adó Kölcsey Központ bejáratával szemben feszítették ki transzparensüket, amelyen ez állt: „Ti ünnepeltek, mi gyászolunk”.
Párbeszédet indítana az akkumulátoros szövetség a kormányzattal
Az angol nyelvű konferenciát a Magyar Akkumulátor Szövetség szervezte. Ügyvezető igazgatója, Kaderják Péter a megnyitó előtt a sajtónak azt mondta: a kormányzattal és a civil szervezetekkel egyaránt párbeszédet szeretnének folytatni az ágazatról, amely szerinte a tiszta energiák közül a leggyorsabban bővül. Kaderják úgy fogalmazott, hogy az utóbbi években hazai és külföldi befektetők 30 milliárd eurót invesztáltak az iparágba Magyarországon. Az energiatárolás jövőjét kedvezőnek látja: a következő tíz évben öt-hatszoros növekedésre számít, ezért úgy véli, az itteni munkahelyek hosszú távon is megmaradnak.
Az igazgató szerint a szövetség ötpontos javaslatot készített a kormányzatnak és az érdeklődőknek, hogy megindulhasson az egyeztetés, kiderüljön, kinek mik az aggodalmai, és mi kell a szektor konszolidálásához. Tájékoztatása alapján a száztíz szervezetet tömörítő szövetség hatodszor rendezi meg a régió legnagyobb akkumulátoros konferenciáját, amelyre 20 országból mintegy 230 résztvevő utazott Debrecenbe. Csütörtökön a vendégek a BMW akkumodulokat összeszerelő üzemét, a CATL akkumulátorgyárát és a szeparátorfóliákat gyártó Semcorp telepét keresik fel.
Bérlakásokat hoznának létre a CATL dolgozóinak
Tárkányi Zsolt, aki a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára is, bejegyzésében felidézte: a dokumentumot 2022-ben Magyar Levente, a Szijjártó Péter irányította Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára írta alá, ez nyitotta meg az utat a CATL debreceni gyára előtt. Az általa idézett szöveg szerint a kormány azt is vállalta, hogy „segíti a párbeszédet az önkormányzattal annak érdekében, hogy a CATL opciós jogot kapjon a célterületen túl további földterületek megvásárlásához”, a cég pedig a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kijelölt telkeket világíthatta át, hogy kiválassza a számára legjobb helyszínt.
Tárkányi ismertetése szerint az önkormányzat a városi vagyonkezelő holdingon keresztül vásárolta fel a magántulajdonban lévő telkeket, majd saját költségén egyesítette, tehermentesítette őket, és köteles volt eladni a CATL-nek. Az adásvételi szerződést Barcsa Lajos alpolgármester látta el kézjegyével; a képviselő állítása szerint a város négy évig titokban tartotta, és idén is csak a lényeges részek kitakarásával adta ki. A politikus kiemelte belőle, hogy „a CATL nem köteles a telekáron felül semmilyen díjat vagy költséget viselni”, ami szerinte azt jelenti, hogy minden mást az adófizetők finanszíroztak.
Tárkányi még meglepőbbnek nevezte azt a vállalást, hogy a kormány összegyűjti a Debrecen 50 kilométeres körzetében található, 100 hektárnál nagyobb területeket, amelyeken a CATL újabb gyáregységeket építhetne. „Vagyis ha a Fideszen múlt volna, akár újabb akkugyárat is építhetett volna a régióba a CATL” – tette hozzá. A dokumentum szerint kiemelt ügyfélkapcsolati munkatársak gyorsították a bevándorlási és egyéb hivatalokban a kínai és más, harmadik országbeli dolgozók vízumügyeit. A képviselő közlése alapján a CATL évekre lebontva jelezte, mennyi EU-n kívüli munkaerőt tervez: a 2022 júniusi 42 főről 2023 nyarára mintegy kétezerre, 2024 végére hatezer fölé nőtt volna a létszám, 2025-ben 4000–5000 között mozgott volna, majd a gyár elkészülte után, 2027-től 1000–2000 állandó dolgozóval számoltak.
A szerződésben az önkormányzat azt is vállalta, hogy az állammal közösen bérlakások ezreit hozza létre a CATL dolgozóinak.
„Az a Fidesz-kormány vállalkozik a kínai cég munkavállalói számára bérlakások kialakítására, amely 16 év alatt hallani sem akart hasonló programokról a magyar közszférában dolgozók esetében.” – írta Tárkányi Zsolt.
Az államtitkár szerint a kormány a képzéseket is részben közpénzből fedezte volna: a szándéknyilatkozat a költségek felét ígérte, képzésenként legfeljebb 2 millió eurót, akkori árfolyamon 800 millió forintot, vagy dolgozónként legfeljebb 5 ezer eurót, nagyjából 2 millió forintot. Tárkányi bejegyzése végén úgy fogalmazott: az ilyen titkolt és a helyiek által nem támogatott beruházások miatt nem látják szívesen Debrecenben az akkuipar fideszes lobbistáit és külföldi szereplőit, akik a Kölcsey Központban gyűltek össze.
