A nők elleni erőszak visszaszorításához szükséges jogszabály-módosításokról tárgyalt szerdán három nőjogi szervezet az Igazságügyi Minisztériumban. A NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség küldöttsége dr. Gárdos-Orosz Fruzsina közigazgatási államtitkárnak és munkatársainak mutatta be javaslatait, köztük a távoltartás hatékonyabbá tételéről.
A Telex beszámolója szerint a megbeszélés a távoltartás mellett a szülői felügyelet rendezését, a kapcsolattartást és a szexuális bűncselekmények jogi szabályozását is érintette. A szervezetek részletesen kidolgozott megoldásokat hoztak, amelyek célja a nők biztonságának növelése, az áldozatok hatékonyabb védelme és az, hogy az elkövetők tetteinek valódi következménye legyen.
Évek óta próbálnak tárgyalni a kormánnyal a szervezetek
A nőjogi szervezetek az elmúlt években több alkalommal is egyeztetést kértek a kormányzattól, törvénymódosítási javaslatokat, szakpolitikai csomagokat és jogszabálytervezetekhez írt véleményeket juttattak el a döntéshozókhoz. Érdemi választ ritkán kaptak, és több esetben végül a javaslataikkal kifejezetten szembemenő jogi megoldások születtek. A szerdai találkozón az is kiderült, hogy a minisztérium jelenlegi munkatársainak az elődeik nem adták át a korábban beküldött anyagokat.
Kiemelten foglalkoztak a távoltartással: azt vették sorra, miként működhetne úgy a jogintézmény, hogy a mindennapokban is valódi védelmet adjon a bántalmazás ellen. A szervezetek álláspontja szerint a nyitottság nélkülözhetetlen, de önmagában csak kiindulópont – a szakmai javaslatoknak konkrét jogszabályokban és a gyakorlatban is tapasztalható változásokban kell testet ölteniük.
Az isztambuli egyezményről továbbra sem foglaltak állást
Az isztambuli egyezmény ratifikálásáról a minisztérium képviselői nem foglaltak egyértelműen állást. Azt viszont közölték, hogy a nők elleni erőszak területén intenzív törvényalkotási munka folyik az egyezmény szellemiségével összhangban.
A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló nemzetközi szerződést Magyarország 2014-ben aláírta, azt azonban azóta sem ratifikálta, így nem lépett hatályba. Október közepén tizenhárom magyar női magazin szerkesztősége közös közleménnyel és kampánnyal sürgette a ratifikációt.
Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter annak idején azzal utasította el az egyezmény kihirdetését, hogy politikai hisztiről van szó, a nők helyzete pedig Magyarországon a lehető legjobb állapotban van. Az áprilisi kormányváltást követően a kérdés újra napirendre került: a 2026-os WMN Fesztiválon D. Tóth Kriszta arról kérdezte Forsthoffer Ágnest, az Országgyűlés elnökét és a Tisza Párt alelnökét, hogy mikor ratifikálják végre a dokumentumot.
„Ezt nem tárgyaltuk még, ez előttünk áll, úgyhogy erre most nem tudok válaszolni” – mondta akkor Forsthoffer Ágnes.
