Az Alkotmánybíróság újragondolását és újraépítését nevezte a következő időszak legfőbb feladatának Ligeti Miklós, a testületbe a Tisza Párt által jelölt büntetőjogász az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti hétfői meghallgatásán. A bizottság a nap folyamán a párt további három jelöltjét is meghallgatta.
Ligeti Miklós jogvédő, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója szerint jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” állnak szemben, amely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán működött.
„Vissza kell adni a testület méltóságát” – mondta Ligeti Miklós.
Hozzátette, ebben ő segíteni tudna, mivel az elmúlt 14 évben tapasztalatot szerzett abban, milyen, amikor a hatalom nem tartja tiszteletben a jogszabályokat.
Chronowski a szakmai legitimációt erősítené
Chronowski Nóra egyetemi tanár, alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora arról beszélt, hogy alkotmánybíróként egy törvény megsemmisítését a sikeres alkotmányos átalakulás bizonyítékának, nem pedig kudarcnak tekintené. Az alkotmányosság legfőbb értékének a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte, és ezek mentén értelmezné az alkotmányt.
Fontosnak tartja az egyének, a kisebbségek és a sérülékeny csoportok védelmét, valamint az alkotmányjogi panaszok kivizsgálását. A testületet vitatkozó, érvelő közösségként képzeli el, ehhez viszont értékelése szerint a szakmai legitimáció erősödésére van szükség.
Kovács a Sólyom-féle joggyakorlathoz nyúlna vissza
Kovács András György a meghallgatásán úgy fogalmazott, egy bíró számára nincs felemelőbb és megtisztelőbb feladat annál, mint hogy a Sólyom László rendszerváltó Alkotmánybírósága által megteremtett magyar alkotmányosság joggyakorlatát újraélesztheti. Szerinte a testület ezt a joggyakorlatot továbbfejlesztheti egy hosszú távon is működő, konszolidált, demokratikus jogállam érdekében.
Szakmai pályafutásáról elmondta, három évtizedet töltött az igazságszolgáltatásban, jelenleg a Kúria tanácsvezető bírája, emellett egyetemi karriert is épített. Állítása szerint nagy tapasztalatot szerzett abban, hogyan kell a nemzetközi jogot – elsősorban az Európai Emberjogi Egyezményt –, az uniós jogot és az alaptörvényt összhangban alkalmazni. Egy kérdésre azt felelte, hogy nem vonódott be a politikába, sőt magát a feltételezést is sértésnek tartja.
Orosz a hiteles és független tagokat tartja kulcsnak
Orosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász és a Szegedi Tudományegyetem oktatója szerint a testület iránti bizalom visszaállításában a hiteles és független tagok a legfontosabbak. Kiemelte, hogy megalapozott bírói döntés csak valódi szakmai vitában alakulhat ki, a döntéseknél pedig ismerni kell az ügy körülményeit és összefüggéseit, valamint mérlegelni kell a következményeket.
A Telex beszámolója szerint Orosz Árpád Gábor azt vallja, mindig a törvény betűje mögé kell nézni, „lelket kell lehelni” a szavakba, ugyanakkor tisztán kell látni a kereteket, és senki sem lehet önkényes jogfejlesztő.
A tudósításból nem derül ki, mikor szavaz a bizottság a jelöltekről, és mikor kerülhet a plenáris ülés elé a megválasztásuk. Az sem ismert, hány alkotmánybírói hely betöltéséről van szó.
