Az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda a napokban újabb nyomozati iratokat kapott a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől az úgynevezett "aranykonvoj" ügyben. Az iratok között van egy június 22-i ügyészi feljegyzés, amely a Telex szerint arra utal, hogy a tavaszi lefoglalásról Orbán Viktor akkori miniszterelnök dönthetett. A dokumentum egy titkosszolgálati vezetővel folytatott egyeztetést rögzít, aki a legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltán testvére.
A feljegyzés szerint a nyomozó ügyészség munkatársai az Alkotmányvédelmi Hivatalban (AH) találkoztak Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredessel. Az ezredes testvérét, Szathmáry Zoltánt Baka András köztársasági elnök nemrég jelölte legfőbb ügyésznek.
Mi áll a feljegyzésben?
A dokumentum szerint Szathmáry István egy belügyminisztériumi vizsgálatról számolt be az ügyészeknek, amelyet még a tavaszi országgyűlési választás előtt folytattak le. A feljegyzés szerint az ezen tartott bizottsági meghallgatáson Hajdú János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) volt főigazgatója azt mondta, hogy fölösleges vizsgálni, ki döntött az akcióról. Hajdú szerint ugyanis mindenki tudja, hogy a parancsot olyan személy adta, akit nem lehet belekeverni az ügybe. A feljegyzés szerint Szathmáry István megerősítette az ügyészeknek, hogy a jelenlévők számára egyértelmű volt: a volt rendőr-altábornagy Orbán Viktorra utalt. Orbán Viktor és Hajdú János reakciója a forrásban nem szerepel.
Magát az akciót március 5-én hajtották végre. A TEK kommandósai hét ukrán állampolgárt fogtak el, és a furgonjaikból több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát foglaltak le. Az akció az AH feljelentése alapján indult, a feljelentés pedig egy másik titkosszolgálat, az Információs Hivatal (IH) adataira épült. Korábbi sajtóértesülések szerint a razzia tényéről és időpontjáról is a legfelsőbb kormányzati szinten döntöttek.
Az ügyészség hétrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítja Szathmáry Istvánt, mert állítólag AH-s főosztályvezetőként ő intézte az elfogott ukránok beutazási és tartózkodási tilalmát. Miután ez a Tisza Párthoz is eljutott, a párt jelezte, hogy emiatt nem támogatja az államfő jelöltjét. Az ügyet ismerő források szerint a botrány már jóval túlmutat az aranykonvojügyön és a legfőbb ügyész személyén. Szerintük a háttérben az ügyészségen belüli pozícióharc zajlik, amely a tavaszi választás után tört ki Polt Péter egykori bizalmasai között.
