Több mint 600 tonna, forgalomból kivont autókból kiszerelt akkumulátort tároltak éveken át a szabad ég alatt egy salgótarjáni hulladéktelepen, az egykori Acélárugyár területén – derül ki az Átlátszó vizsgálatából. A telephely korábbi kezelője, az Éltex Kft. azt állította, hogy egy lengyelországi cégtől vásárolt termékként az akkukat, a lengyel eredetet azonban évekig tartó hatósági vizsgálattal sem sikerült igazolni. A Nógrád Vármegyei Kormányhivatal idén márciusban végül kimondta: az akkumulátorokat hulladékként kell besorolni, és el kell szállítani a telephelyről.
Tűzvédelem nélkül a szabad ég alatt tárolták őket
A 36 hektáros salgótarjáni telep csak nem veszélyes hulladékok kezelésére rendelkezik engedéllyel, működése miatt azonban többször is megbírságolták az Éltex Kft.-t. Az egyik, egymillió forintos büntetést azért szabták ki, mert a telephely „battery” és „charge” elnevezésű csarnokaiban tűzvédelmi berendezések nélkül tároltak közel 600 tonna lítium-ionos akkumulátort. A hatóság ekkor 45 napra megtiltotta a tevékenység folytatását, az akkuk pedig – immár tűzvédelmi indokból – kikerültek a szabad térre. A cég ügyvezető igazgatója, Vass Zoltán egy lakossági bejáráson úgy nyilatkozott, hogy a katasztrófavédelem előírásainak megfelelően, kisebb egységekben, egymástól megfelelő távolságra tárolják az akkukat, és szerinte egyelőre ez a biztonságosabb megoldás.
A titokzatos lengyelországi eredet
Az Éltex Kft. 2024-es hatósági ellenőrzéskor azt nyilatkozta, hogy a salgótarjáni akkukat – mivel eredeti céljukra, autóakkumulátorként már nem használhatók – napelemes energiatároló-egységként kívánja felhasználni. A csomagolás ekkorra jelentősen megrongálódott, hulladékkód pedig nem szerepelt az egységeken. A kormányhivatal bekérte a beszerzési szerződéseket, ezekből kiderült, hogy az Éltex a Poland Legnica Sourcing Center Sp. z o.o. nevű lengyel cégtől vásárolta az árut. A hatóság azt is tisztázta, hogy a tétel egy része Hyundai Kona típusú, forgalomból kivont autókból visszahívott akkumulátor, amelyet tulajdonosa eredeti céljára nem tud és nem is kíván felhasználni.
Sem az Éltex Kft., sem a telep jelenlegi tulajdonosa, az ALTEO Circular Kft. nem tudta okiratokkal igazolni, hogy az akkukat ténylegesen energiatároló gyártására használták volna fel. A tulajdonrészek másik felét birtokló Peregium Green Zrt. – amely az ALTEO Circular tulajdonában áll – azt állította, hogy saját ipari energiatároló berendezéseihez alapanyagként hasznosítja a packokat, és termékként már 60 darabot értékesített is, ám a megküldött műszaki adatlap a kormányhivatal szerint egy interneten szabadon hozzáférhető, más gyártótól – az LG Chemtől – származó dokumentum volt, amellyel a felhasználás megfelelősége nem igazolható. A magyar hatóság meg is kereste a lengyel társhatóságot, amely több mint egy évig nem válaszolt, 2025 októberében pedig olyan dokumentumot küldött, amely lemerült akkumulátor cellák átadásáról szólt – miközben Salgótarjánban bontatlan egységeket tároltak, fuvarokmányok pedig nem álltak rendelkezésre.
Kistarcsára vitték a hulladék egy részét
2026 januárjában a kormányhivatal újabb szemlét tartott a telephelyen, ahol ekkor már „csak” 695 darab, összesen 247 750 kilogramm akkumulátor pack volt található, továbbra is a szabadban. A dokumentum szerint a „csomagolásuk rendkívül sérült volt, szemmel láthatóan védelmet már nem nyújtottak a benne található termékeknek” – közölte a kormányhivatal a határozatban. Az ALTEO Circular Kft. szerint a mennyiség csökkenését az magyarázza, hogy a packok egy részét a kistarcsai telephelyükre már elszállították, ahol szétbontás után termékként hasznosítják tovább azokat.
„A napelemből származó energiatároló gyártásához alkatrészként történő használat a Kormányhivatal jogértelmezése szerint hasznosítási művelet, mivel az nem az autóiparból származó akkumulátor eredeti célja.” – közölte a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal.
A hatóság a másfél évig tartó vizsgálat végén arra jutott, hogy a Hulladéktörvény alapján a gépjárművekből visszahívott akkumulátorok csak autóipari felhasználás esetén maradhattak volna termékstátuszban – mivel ez nem történt meg, azok hulladékká váltak. A kormányhivatal aggályosnak nevezte, hogy a vizsgálat teljes ideje alatt a telephelyen tárolt akkumulátoroknak kevesebb mint a fele került feldolgozásra, ami szerinte inkább kísérleti tevékenységre, mintsem ipari, szabadalmazott felhasználásra utal. Az ALTEO Circular Kft.-t 2026. március 23-i határidővel a hulladék besorolására, majd május 31-ig annak elszállítására és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadására kötelezték – ugyanilyen kötelezést kapott a Peregium Green Zrt. is.
Pénzügyi gondok a Tiborcz-körhöz köthető cégnél
A telephely 2024-ben más ügyben is a hírekbe került: a Greenpeace lakossági bejelentés nyomán végzett mérései szerint rákkeltő vinil-kloriddal szennyezett víz folyt az Éltex Kft. telephelyéről a Salgó-patakba, a cég ekkor azt közölte, hulladékkezelési tevékenységet még nem is folytat a helyszínen – az Átlátszó fotókkal igazolta ennek ellenkezőjét. Az ALTEO Nyrt. ezt követően, 18,9 milliárd forintért vásárolta meg a Tiborcz István-körhöz köthető Éltex Kft.-t, ám a vételárral kapcsolatban felmerült, hogy az jóval meghaladhatja a vállalat valós értékét. Az ALTEO Circular Kft. 2025-ös beszámolója szerint a társaság saját tőkéje egy év alatt 12,7 milliárd forintról 3 milliárd forint alá zuhant, a részvények árfolyama pedig 33 százalékot esett.
A Telex forrásai szerint a kisbefektetők a menedzsment hűtlen kezelésének kérdését is felvethetik, miután a cégnek egy 6,5 milliárd forintos tárgyieszköz-helyesbítést kellett elszámolnia – ennek legfőbb oka egy környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt salgótarjáni ingatlan négymilliárd forintos leírása volt. Az ALTEO ezt közleményben azzal utasította vissza, hogy a felvásárlás során külső szakértővel értékeltették a céltársaságot, és ennek eredményét figyelembe vették a vételárban, a Telex által hivatkozott korrekciók pedig szerintük a korábbi tulajdonos idején készült kimutatásokat érintik. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a hatósági kötelezés nyomán az akkumulátorok elszállítása és a telep rendezése milyen ütemben halad majd, és hogy a kormányhivatal vizsgálata milyen további következményekkel jár a lengyel eredet tisztázatlansága miatt.
