A melegedő évek és az erősödő aszály nem meglepetés: a szakemberek évtizedek óta jelzik előre, hogy a Kárpát-medencét Nyugat-Európánál erősebben érinti a felmelegedés, és a hazai klíma egyre szélsőségesebbé válik. 2026 augusztus elejére nemcsak a hazai vizek apadtak el: a Rajna vízállása Kölnnél a valaha mért legalacsonyabb értéknél jár, az olasz hatóságok a Pó-völgyében rendeltek el magas fokú készültséget, Franciaországban pedig szigorúan korlátozzák az ivóvízhasználatot -írja a HVG. A szárazság miatt több európai atomerőmű is csökkentett kapacitással üzemel, és gyárak is korlátozzák a termelésüket.
Hova tűnt a víz?
A melegedő levegő több nedvességet képes felvenni, mint amennyit a felszín párologtatni tud, ezért melegebb légtömegben nehezebben alakul ki felhőzet, a meleg, száraz levegő pedig gyorsan kiszárítja a felszínt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanulmánya szerint ha ez a folyamat megfordul, és a nedves, meleg légtömeg hűlni kezd, jóval több csapadékot tud produkálni – a folyókból, tavakból hiányzó víz ugyanis nem tűnt el, csak a légkörben van, és könnyen lehet, hogy máshol csapódik le, mint ahonnan elpárolgott.
Allaga-Zsebeházi Tamás és Üveges Zoltán, a Weather on Maps meteorológusai szerint a mérsékelt övezetben a ciklonok és anticiklonok – utóbbi egyik megnyilvánulása a hőkupola – nyugatról kelet felé haladva váltják egymást, ez a mozgás azonban a klímaváltozással lelassul, így az egyes légköri képződmények tovább időznek egy adott terület felett. Ez egyes helyeken hosszabb hőhullámokat, máshol tartósabb esős időt eredményez – miközben Közép-Európát perzselő hőség sújtja, Skandináviában bőven hullik a csapadék.
„A hőségperiódusokat valóban szinte mindig hidegfrontok zárják le, ez egy egyszerű légkörfizikai törvényszerűségből következik.” – nyilatkozta Allaga-Zsebeházi Tamás és Üveges Zoltán.
Hőhullám után jöhet az árvíz?
A szakemberek szerint a jelenlegi hőhullámot is hidegfront zárja majd le, amely mögött 7-10 fokos lehűlés várható, a hétvégi időjárás azonban a nagyon magas kiindulási hőmérséklet miatt nem lesz igazán hidegnek nevezhető. Sokan emlegetik ezzel kapcsolatban 2024 aszályos nyarát, amelyet szeptemberben a Boris nevű ciklon zárt le olyan nagy mennyiségű csapadékkal, hogy több közép-európai folyón, köztük a Dunán is árvíz vonult le – ez az esemény nemcsak méretében, hanem időzítésében is rendkívülinek számított, hiszen az árvizek inkább tavasszal vagy kora nyáron jellemzőek.
A Másfélfok.hu korábbi elemzése szerint az elmúlt 70 évben a hasonló, veszteglő ciklonos helyzetek gyakorisága nem nőtt a térségben, a belőlük hulló csapadék intenzitása azonban igen, és az emberi tevékenység miatt jelenleg kétszer gyakoribbak a nagy csapadékösszegek. Hogy idén ősszel egy Borishoz hasonló forgatókönyv játszódik-e le, egyelőre nyitott kérdés: az ilyen ciklonok pályáját gyakran még 24 órával korábban is nehéz pontosan megbecsülni, a hosszú távú szezonális prognózisok pedig nem képesek ilyen részletességgel előre jelezni az eseményeket. A szakértők szerint a rendkívül kiszáradt környezetnek egyébként is szüksége lenne érdemi csapadékra, ám a vízvisszatartásra alkalmas tározói kapacitás egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő mértékben.
