A parlament 137 igen és 46 nem szavazattal, 7 tartózkodással elfogadta a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslatot.
Vitézy Dávid közlekedési miniszter mint előterjesztő korábban elmondta, hogy a közlekedésszervező már bevált modell több magyar városban is: Budapesten ezt a funkciót a BKK látja el, de Kecskeméten is működik olyan társaság, amely a közösségi közlekedés megszervezéséért, a szolgáltatások megrendeléséért és ellenőrzéséért, valamint a menetrendek és tarifák kialakításáért felel.
2033-tól megszűnnek a vasúti monopóliumok
Vitézy szerint ahogyan a BKK is több szolgáltató bevonásával biztosítja a közszolgáltatást, úgy erre készen kell állnia a most létrejövő országos közlekedésszervezőnek is. 2033-tól ugyanis az Európai Unió minden tagállamában megszűnnek a vasúti közlekedési monopóliumok, a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokat pedig versenyeztetni kell majd. A miniszter szerint ez hasonlóan fog működni ahhoz, ami Budapesten már most is látható, ahol a kék buszok egy jelentős része mögött piaci szolgáltatók állnak, az utasok ebből azonban semmit nem vesznek észre, mivel az ár és a menetrend meghatározása továbbra is kizárólagos állami döntés marad.
Az országos közlekedésszervező ötlete nem új: a céget másodszor alapítja meg Vitézy, hiszen az első, Nemzeti Közlekedési Központ néven már 2022 májusában megalakult, amikor Vitézy még a Fidesz-kormány közlekedési államtitkára volt a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztériumban. Ezt követően azonban Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium először bekebelezte és megszüntette a központot, majd a szervezet által vitt közlekedési projektek többségét is megtorpedózta.
42 új HÉV, 35 InterCity-motorvonat
Az elfogadott jogszabály szerint alakul egy másik nagy állami cég is, egyelőre az országos gördülőállomány-kezelő társaság néven, amely alkalmas lesz arra, hogy a tervezett járműbeszerzésre felvenni kívánt 1,8 milliárd eurós uniós támogatást felhasználja. Vitézy szerint az újonnan vásárolt HÉV-ek és InterCity-motorvonatok egy száz százalékban állami tulajdonban lévő társasághoz kerülnek, amely a vasúti szolgáltatásért versenyző cégek számára azonos feltételekkel biztosítja majd a járműveket – ez a gyakorlatban egy állami vonatlízingmodellt jelent.
A miniszter szerint a két, egymással összehangolt lépésnek köszönhetően 42 új HÉV-szerelvényt tud vásárolni Magyarország az észak–déli H5, H6, H7 agglomerációs vonalak számára, emellett legalább 35 új InterCity-motorvonatot is beszereznek.
