Magyar Péter miniszterelnök pénteken a közösségi oldalán közzétett bejelentésében az adórendszert érintő átalakításokat ismertetett. A törvényjavaslatot a tervek szerint még pénteken a parlament elé terjesztik, a kapcsolódó kormánydöntések pedig a Magyar Közlönyben is megjelennek. A kormányfő hozzátette: az adócsomag bevezetése az uniós források hazahozatalának feltételeit is segíti.
Öt adónem megszűnik
Magyar tájékoztatása alapján a kormány a következő adónemek teljes kivezetéséről döntött. A települési adót a miniszterelnök szerint az ország több mint háromezer települése közül mindössze 25 önkormányzat alkalmazta, és az adminisztráció sokszor többe került, mint a belőle származó állami bevétel. Az ebrendészeti hozzájárulást (ebadó) korábban 16 településen vetették ki – a kormányfő felidézte, hogy az előző kormánypárt tavaly ősszel kampányt épített arra, hogy a Tisza Párt macska- és ebadó bevezetésére készül, holott szerinte azt az Orbán-kormány tette lehetővé.
A bevándorlási különadóból Magyar közlése alapján a költségvetésnek soha nem származott bevétele, az adónemet kizárólag propagandacélokra használták. A szén-dioxid-kvótaadó és a hozzá kapcsolódó tranzakciós díj eltörlését azzal indokolta, hogy az előző kabinet tisztában volt azzal, hogy ezek az uniós jogba ütköznek, a bevezetésükkel pedig százmilliárdos visszafizetési és kamatterhet hagytak az országra. Állítása szerint az adót eredetileg azért vetették ki egyes vállalatokra, hogy a korábbi rendszerhez közel álló oligarchák később áron alul szerezhessék meg azokat.
Megduplázzák a levegőterhelési díjat
A kvótaadó kivezetése a bejelentés szerint nem jelenti a nagy szennyezők felmentését. A kormány első lépésként megduplázza a levegőterhelési díjat, miközben teljeskörűen felméri Magyarország legnagyobb szennyezőit. Megvizsgálják a felszíni és felszín alatti vizeket, valamint a talajt érő terhelés mértékét, és a jövőben magasabb adótételekkel, illetve díjakkal sújtják azokat a cégeket, amelyek nem csökkentik radikálisan a vízfogyasztásukat és a károsanyag-kibocsátásukat. Bár nem nevezik meg őket, ez többek között a rengeteg vizet fogyasztó akkugyárakat érintheti.
Szigorítás az alapítványoknál és a nagyvállalatoknál
A bejelentés értelmében a globális nagyvállalatok társaságiadó-fizetését is átalakítják: az adóalapokat bővítik, a korábbi adókedvezményeket pedig szűkítik. Magyar szerint az eddigi kivételek csak a kiváltságos gazdasági szereplők és politikai alapítványok érdekeit szolgálták, nem a hazai gazdaság növekedését. A kormány kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (KEKVA) kapcsolódó adókedvezményeket, és bezárja azt a kiskaput, amely lehetővé tette, hogy az ilyen szervezeteknek adott támogatások háromszorosát levonják az adóalapból.
A kormányfő azt ígérte, visszamenőleg is megvizsgálják a bizalmi vagyonkezelőknél elhelyezett több ezer milliárd forintot érintő adóelkerülési gyakorlatokat, ettől a kabinet éves szinten több tízmilliárd forintos adóbevételt vár. A vagyonkezelőket érintő szigorítás egyben annak az intézkedéssorozatnak is a része, amelynek elemeként a kabinet az alkotmánymódosítás mellett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításáról is határozott.
A miniszterelnök arról is tájékoztatást adott, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöki pozícióját a korábbi gyakorlattal szakítva ezentúl nyílt, transzparens pályázaton fogják betölteni, a hivatal független vezetője pedig a jövőben nem visel államtitkári rangot a kormányban.
