Magyarországon naponta 11–13 futballpályány termőföldet és természetes területet betonoznak le, ami súlyosan veszélyezteti az ország éghajlati alkalmazkodását, vízgazdálkodását és élelmezésbiztonságát – írta meg a Másfélfok.hu. Erre a folyamatra hívta fel a figyelmet a „Túlbetonozva” kampány, amelynek lezárásaként a klímavédelmi szakértők egy hatpontos javaslatcsomagot nyújtottak be a kormánynak, szorgalmazva a használaton kívüli területek hasznosítását, valamint a 2050-ig elérendő nettó zéró területfoglalást.
Az éghajlatváltozás hatásai, mint a hőhullámok, az aszályok és a villámárvizek, egyre inkább érezhetők hazánkban, a jelenlegi területhasználati gyakorlat pedig tovább súlyosbítja a helyzetet. A rendszerváltás óta mintegy 1,4 millió hektárral, vagyis 22 százalékkal csökkent a mezőgazdasági területek nagysága, elsősorban a városiasodás, az ipari parkok és az infrastruktúra terjeszkedése miatt. A talaj leburkolásával a csapadék nem tud beszivárogni a földbe, ami növeli a villámárvizek kockázatát, elhúzódó szárazság idején fokozza az aszályt, a városokban pedig felerősíti az egészségre ártalmas hősziget-hatást.
Félmillió üres ingatlan mellett is épül tovább
Ez a folyamat különösen annak fényében ellentmondásos, hogy országszerte több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, és hatalmas kiterjedésű barnamezős terület is kihasználatlanul hever. A „Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért” nyilatkozat tudósai és a Green Policy Center által indított „Túlbetonozva” kampány pontosan erre a problémára világított rá: a lakossági felhívásra több mint 120 fotópályamű érkezett, amelyek hűen dokumentálják ezt az országos jelenséget, bemutatva a parkolókká alakított zöldfelületeket és a települések természetes szerkezetét megbontó, indokolatlan zöldmezős beruházásokat.
Hatpontos javaslat a kormánynak
A szakértők által a kormánynak benyújtott hatpontos javaslatcsomag rámutat arra, hogy a gazdasági fejlődésnek nem kell feltétlenül a természeti értékek feláldozásával járnia. A dokumentum szerint az új beruházások megkezdése előtt minden esetben kötelezően vizsgálni kellene a már beépített, de kihasználatlan területek újrahasznosításának lehetőségét, amelyet a kormány célzott támogatásokkal és adókedvezményekkel is ösztönözhetne. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a terület- és talajtakarékos építészeti megoldásokra is, mint amilyen a kompaktabb beépítés, a zöldtetők vagy a vízáteresztő burkolatok alkalmazása.
A javaslat kiemelt fontosságúnak nevezi a meglévő területrendezési és zöldterület-védelmi szabályok szigorú betartatását is, elkerülve azt, hogy a kiemelt beruházások automatikusan felmentést kapjanak az előírások alól. Emellett szorgalmazza a települések visszazöldítését, a fásítást, és ahol csak lehetséges, a feleslegesen leburkolt felületek feltörését.
Nettó zéró területfoglalás 2050-re
A javaslatcsomag hosszú távú célja egy olyan országos vállalás megalapozása, amelynek értelmében Magyarország 2050-re elérné a nettó zéró területfoglalást. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy új természetes területet csak kivételes esetben szabadna beépíteni, és azt is egy legalább ugyanakkora kiterjedésű terület természetes állapotának helyreállításával kellene ellensúlyozni.
A termőföld nem megújuló erőforrás, így minden újonnan leburkolt hektár rontja az ország esélyeit az éghajlatváltozás negatív hatásaival szembeni küzdelemben. A meglévő épületállomány és a barnamezős területek hatékonyabb kihasználása ugyanakkor egyszerre képes szolgálni a gazdasági érdekeket, a klímavédelmet és a lakosság jólétét.
