Rendkívüli, ellátásbiztonsági okokból hozott döntéssel avatkozott be a kormány a hazai energiapiacon: a MAVIR kezdeményezésére Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter június 29–30. között részleges felmentést adott a Paksi Atomerőműnek a további teljesítménycsökkentés alól.
A hatályos környezetvédelmi szabályok szerint a tovább melegedő Duna miatt hétfőn újabb komoly leterhelést kellett volna végrehajtani az erőműben. A tárcavezető engedélyével azonban az atomerőműnek hétfőn már csak egy minimális, 40 megawattos korlátozást kellett alkalmaznia, így a létesítmény az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága érdekében az előírtnál magasabb teljesítménnyel működhet a kritikus napokon.
Miért kellett felülírni a környezetvédelmi szabályt?
A Paksi Atomerőmű termelését a hőségriadó kezdete óta a Duna magas vízhőmérséklete miatt összesen már 563 MW-al csökkentették, ami a teljes kapacitásának negyedét jelenti.
A normál jogszabályi előírások szerint ha a folyó vize eléri a 29,5 Celsius-fokot a mérési ponton, az operátoroknak azonnal el kell kezdeniük lecsavarni a teljesítményt, mert a víz hőmérséklete az erőmű melegvíz-kifolyójától számított 500 méteren belül nem haladhatja meg a 30 fokos végső határt. Kivételes esetekben azonban a miniszter engedélyezheti, hogy ez a mutató átmenetileg egészen 32 Celsius-fokig elszaladjon – most pontosan ez történt.
Kapitány István hangsúlyozta, hogy a döntés nem jelenti a környezetvédelmi szabályok végleges felfüggesztését: a Duna vízhőmérsékletét folyamatosan mérik, az élővilág nincs veszélyben, kedden 11 órától pedig újabb mérések alapján döntenek a továbbiakról.
Kifeszített hálózat: Visszatértek a '70-es évek környezetszennyező erőművei
A rendkívüli kormányzati lépésre azért volt szükség, mert az egész Európát sújtó hőhullám miatt a villamosenergia-rendszer teljesen kifeszítetté vált. A klímaberendezések miatt csúcsra jár az áramfelhasználás, miközben a hőség rontja a termelő erőművek hatékonyságát, a naplemente után kieső napelemes termelést pedig rendkívül nehéz pótolni.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a vasárnap esti 19 és 21 óra közötti csúcsidőszakban egy egészen ritka jelenség zajlott le:
A MAVIR-nak a rendszer stabilitásának megőrzése érdekében be kellett hívnia a termelésbe a fűtőolajjal működő, elavult tartalékerőműveket is. Ezek a hatékonytalan és magas szén-dioxid-kibocsátású egységek az 1960-as és '70-es években voltak dominánsak, a modern, zöld gazdaságban már csak a legnagyobb vészhelyzetekben nyúlnak hozzájuk.
Tízszeresére ugrott a tőzsdei áramár
Mivel a villamosenergia-piacon a legdrágábban termelő egység határozza meg a piaci árat (merit order rendszer), a méregdrága fűtőolaj és az európai szén-dioxid-kvóták azonnal kilőtték az árakat. Ráadásul a környező országok is saját fogyasztásuk fedezésére tartalékolnak, így az importlehetőségek is beszűkültek.
A HUPX magyar áramtőzsde másnapi piacának keddi árjegyzései hűen tükrözik a krízist: az esti csúcsidőszakban a villamos energia ára tartósan 900 euró/MWh közelében alakul, ami közel tízszerese az idei átlagos nagykereskedelmi szintnek.
A miniszter jelezte: a lakossági fogyasztók a rezsivédelmi rendszer miatt ebből a drágulásból közvetlenül semmit sem fognak érezni a villanyszámláikon, a piaci alapon vásárló hazai vállalatok viszont már megérzik a hőhullám pénzügyi hatásait. Kapitány István arra kérte a háztartásokat, hogy a tudatos energiahasználat jegyében mérsékeljék vagy ütemezzék át az áramfogyasztásukat az esti csúcsidőszakon kívülre, segítve ezzel a hálózat egyensúlyát.
