Hét év után először járt német külügyminiszter Budapesten: Johann Wadephul hétfőn Orbán Anitával tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatót tartottak a Külügyminisztériumban. A két miniszter a közös kihívásokról, a kapcsolatok felélénkítéséről és gazdasági kérdésekről egyeztetett -foglalta össze a történteket a Telex.
Orbán Anita emlékeztetett, hogy júniusban Berlinben találkoztak először hivatalosan, és bejelentette: november 9–10-én, a berlini fal leomlásának évfordulóján újabb látogatást tesznek a német fővárosban. Magyar Péter miniszterelnök találkozik Friedrich Merz kancellárral, majd ő tartja a Konrad Adenauer Alapítvány éves konferenciáján az úgynevezett Európa-beszédet. A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy megtartják a német–magyar fórumot, amelyet ugyan minden évben megrendeznek, de régen fordult elő, hogy két külügyminiszter tartsa az eseményt.
„Ez a két esemény is mutatja, hogy kapcsolatunk újraélesztéséről van szó” – mondta Orbán Anita.
Gazdasági számok és új együttműködési területek
Orbán Anita szerint Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. Jelenleg 2200 német vállalat működik az országban, ezek összesen 230 ezer embert foglalkoztatnak. A miniszter az autóiparon túl az elektronika és a védelmi ipar felé terjesztené ki az együttműködést.
Wadephul szintén a gazdasági kapcsolatok bővítéséről beszélt, ezért utazott vele gazdasági delegáció is, amely további tárgyalásokat folytat. Szerinte elsősorban az autóiparban van még potenciál, de a kommunikáció, az infrastruktúra és a védelmi ipar is szóba jöhet. A tárgyaláson felmerült Európa energiaellátásának ellenállóbbá tétele és az Oroszországtól való függőség megszüntetése is; a német miniszter szerint a diverzifikáció nem egyszerű, de kifizetődő folyamat.
A két ország 2028-ban közös kulturális évadot rendez. Orbán Anita a kulturális kapcsolatok erősségének bizonyítékaként említette, hogy Magyarországon óvodától a PhD-ig megoldható a német nyelvű oktatás.
„Semelyik másik országban nem találkozhattak ezek az emberek”
Wadephul különleges napnak nevezte a látogatást, és úgy fogalmazott, elképzelhetetlen, hogy két EU-s partnerország, két NATO-tag hét évig ne egyeztessen miniszteri szinten. Felidézte azokat az időket, amikor a kettészakított Németország miatt a nagyszülei és az unokatestvérei csak Magyarországon tudtak találkozni egymással.
„Magyarországot mi németek – nyugaton és keleten – a reménnyel, Európával, a szabadsággal és az ellenállással kötöttük össze” – mondta Johann Wadephul.
A német miniszter hétfő reggel hosszú közleményt is kiadott, amelyben az évek óta növekvő elidegenedés után a közeledés jeleiről írt. Méltatta, hogy az új kormány rövid idő alatt „kulcsfontosságú reformokat” indított el, és szerinte a jogállamisághoz való visszatérés jó hír Európa, mindenekelőtt pedig a magyar emberek számára. Wadephul Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterrel, a magyarországi német vállalatok vezetőivel, valamint Baka András köztársasági elnökkel is találkozott. A Sándor-palota közlése szerint az államfő mélyen gyökerező történelmi barátságról és stratégiai szövetségről beszélt.
EU-bővítés és a lipcsei támadás
A tárgyaláson szóba került az EU-bővítés, a Nyugat-Balkán és a Lipcsét ért támadás is. Orbán Anita szerint utóbbi megmutatta, hogy közös európai fellépésre van szükség a hibrid támadásokkal és a szabotázsokkal szemben.
Kérdésre válaszolva a magyar külügyminiszter azt mondta, a kormány álláspontja változatlan a bővítésről: az érdemalapú csatlakozást támogatja. Közölte, hogy a héten folytatódik a szakértői tárgyalás a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállításáról szóló törvénycsomagról, a következő lépés pedig az ukrán parlament elfogadó döntése lesz. Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban hat klaszterből kettőt nyitott meg eddig az EU.
A német külügyminiszter vagy kancellár az elmúlt években valóban nem járt Magyarországon kétoldalú találkozón: legutóbb 2019-ben Heiko Maas tárgyalt Budapesten Szijjártó Péterrel, az a látogatás pedig szintén hatéves kihagyás után jött létre. A miniszterek által kijelölt együttműködési területek és a rendszeres minisztériumi egyeztetések tartalma egyelőre nem nyilvános, ahogy az sem, mikor ül össze először a bejelentett német–magyar fórum.
